A Fête de la Science tökéletes alkalom arra, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt részt vegyenek szórakoztató tevékenységekben, és szakemberektől tanuljanak a biológiáról, kémiáról, régészetről és tudományos vizsgálatokról. Egy teljes héten át kihasználhatja a párizsi egyetemek, a természettudományokkal foglalkozó múzeumok és más intézmények nyitott kapuit, hogy bővítse ismereteit.
Miért nem nézzük meg a törvényszéki tudományt? Irány a Musée de la Préfecture de Police, amely az 5. kerületben, a Hôtel de Police épületében található. A Louis Lépine prefektus által 1909-ben létrehozott múzeum a párizsi rendőrség történetét mutatja be a 17. századtól napjainkig. Több mint 2000 műalkotás csodálható meg itt, amelyek a Préfecture de Police különböző szakmáit és feladatait mutatják be, a nyomozóktól a törvényszéki orvosszakértőkig.
Mit érdemes tenni a Tudomány Ünnepén a párizsi és az Île-de-France-i múzeumokban?
A Tudomány Ünnepe 2026 alkalmából, október 2–12 között, Párizsban és az Île-de-France régióban számos múzeum nyitja ki kapuit egy különleges (és ingyenes) program keretében. [Olvass tovább]
A Tudomány Ünnepének jegyében a Rendőrség Főkapitányság Múzeuma különféle tárlatvezetéseket és programokat kínál, amelyek a tudomány és a rendőri munka összefüggéseit emelik ki. A múzeum több időpontot is kínál: 8., 15. és 17. október 2026. Figyelem, ez a program nem a legkisebbeknek való!
Issei Sagawa, az emberi hús íze
A volt rendőrségi rendőrfőfelügyelő, Jacques Poinas a 36, quai des Orfèvres-i Bűnügyi Zászlóaljában szolgált, ahol karrierje legemlékezetesebb bűnügyei közül néhány nehéz konfrontációja is megadatott számára.
A Tudomány Ünnepe alkalmából visszatér karrierje egyik legkülönösebb ügyéhez: Issei Sagawa, azaz a „japán kannibál” esete. 1981-ben ez a Párizsban élő japán diák megölte Renée Hartevelt holland diáklányt, majd testének egy részét elfogyasztotta. Az ügy hatalmas visszhangot váltott ki Franciaországban és Japánban egyaránt, és a francia igazságszolgáltatás történetének egyik legzavarosabb nyomozatianyagaként maradt fenn.
Álatalán a rendőri beszámoló és a bűnügyi nyomozás tapasztalataiból kiindulva Jacques Poinas felidézi a bűncselekmény körülményeit, a nyomozás menetét és a 36-os kollégák által vezetett vizsgálatot. Szót ejt majd arról is, milyen kérdéseket vet fel ez az ügy, a bűnügyek rendőri kivizsgálásának, a pszichiátriai szakértésnek és a rendkívüli bűncselekmény médiatudósításának összjátéka.
Részvételi feltételek:
• Célközönség: 15–18 év, 18–25 év, 25 év felett
• Feltételek: Előzetes foglalás kötelező
Időpontok: csütörtök, október 8. - 17:30–19:00
A miasma jonquil nélkül: a párizsi hullaház szagai a XIX. században
Bruno Bertherat Avignonben a modern kori történelem adjunktusa és a Centre Norbert Elias (UMR 8562) tagja. Emellett a La Morgue de Paris au XIXe siècle (1804-1907) című disszertáció szerzője, amelyet 2002-ben mutatott be Alain Corbin irányítása mellett.
A Le miasme et la jonquille: les odeurs à la Morgue de Paris au XIXe siècle című előadás egy szaglati utazásra hív, egy olyan különleges intézményen keresztül, amely az orvostudomány, az oktatás, a rendőrség és az igazságszolgáltatás metszéspontjában működik, és ahol halottak és élők egyaránt otthonra találnak.
A közegészségügyet érintő aggodalmak, a technikai újítások és a társadalmi érzékenységek tükrében ez az előadás feltár egy olyan kevéssé ismert, ám annál szemléletesebb fejezetet a 19. századi érzetek és higiénia történetéből.
Résztvevők köre:
• Érintett közönség: 15–18 év, 18–25 év, 25 év felett
• Feltételek: Kötelező foglalás
Időpontok: csütörtök, október 15. - 17:30–19:00
Meg lehet büntetni egy nekrofil személyt? Igazságszolgáltatás és deviancia a XIX. században
Történelem- és civilizációtudományok doktornője, Amandine Malivin a halál és a holttest történetére, valamint a nemi és szexualitás kérdéseire összpontosító kutatásokat végez. Független kutatóként olyan témákkal foglalkozik, amelyek 19. századi Franciaország necrofiliaiához és a halállal kapcsolatos kultúrafelvetéshez kötődnek. Kutatóként többek között a 2012-ben megjelent Voluptés macabres: la nécrophilie en France au XIXe siècle című tézisének írója, amely a necrofilia történetét boncolja, továbbá a 2025-ben megjelenő Thanatomanies: La mort, de la répulsion à l'addiction című munkája is hozzá köthető.
A Montparnasse-i Vámpír-per (1848–1849) ikonikus példáját, illetve más, kevésbé ismert eseteket felhasználva Amandine Malivin áttekinti, milyen hatást váltott ki a necrofilia az érzékelésben és a kollektív képzeletben, és milyen nehézségekkel talált szembe az igazságszolgáltatás abban, hogy egy olyan transzgressziót szabályozzon, amely a bűncselekmények rendjében továbbra is nehezen találja helyét. Hogyan is lehet tehát ezt a devianciát, amely a XIX. században még nagyrészt ismeretlen volt, megérteni és büntetni?
Részvételi feltételek:
• Célközönségek: 15–18 év, 18–25 év, 25 év felett
• Feltételek: Kötelező előfoglalás
Időpontok: szombat, október 17. - 15:30–17:00
Dátumok és menetrendek
Nak,-nek 2026. október 8. Nál nél 2026. október 17.
Hely
A rendőrségi prefektúra múzeuma
4 Rue de la Montagne Sainte Geneviève
75005 Paris 5
Útvonaltervező
Árak
Ingyenes
Ajánlott életkor
16 éves kortól
Hivatalos oldal
www.fetedelascience.fr
Mit érdemes tenni a Tudomány Ünnepén a párizsi és az Île-de-France-i múzeumokban?
