Minden gyerek hallotta már a szüleitől vagy nagyszüleitől, hogy annak idején csak egy narancsot kaptak karácsonyra! Bár az ajándékok ára mára sokat változott, a karácsonyi ajándékozás hagyománya hosszú időre nyúlik vissza. De nem mindig a Mikulás hozta le a kéményen!
A játékajándékozás egészen az ókorig, pontosabban az ókori Görögországig nyúlik vissza, egészen az i. e. 5. századig. Ezeket az ajándékokat az év végén, vagyis akkoriban februárban, Dionüszosz és Zeusz ünnepén adták a gyerekeknek. A mitológia szerint maguk az istenek is kaptak játékokat gyermekkorukban, így az volt a céljuk, hogy hódoljanak nekik. Rómában decemberben egy napon, a Saturnalia idején ajándékoztak.
A kereszténység és a karácsony megjelenésével nem született meg ez a hagyomány, hogy a gyerekeket megajándékozzák, mivel akkoriban ez inkább a szentségről szólt, mint a szórakozásról. Csak a reneszánsz idején kerültek nagyobb szerephez a fiatalok, a decemberi Szent Miklós és a Szent Ártatlanok ünnepével. A 16. században kezdték el a családon kívüliek is megajándékozni a gyerekeket.
Ebben a században született meg a családi ünnep, amikor megjelent egy adományozó, aki ajándékokkal jutalmazta a gyermekeket. Szent Miklós a 16. század első felében játékokat és édességet hozott, a kémény mellé érkezett, amelyre cipőket akasztottak. Kezdtek kialakulni a ma is létező karácsonyi rituálék. Ezzel egy időben mások a kis Jézust állították be ajándékozónak, bár az ünnep lassan egyre kevésbé vált vallásossá. Valójában 1570-ben jött létre a strasbourgi karácsonyi vásár. A díszes karácsonyfák váltak általánossá.
A következő két évszázadban a január eleji szilveszteri ünnepségek adtak alkalmat arra, hogy a gyerekeket megajándékozzák. Párizsban a mai faházakhoz hasonló kis kunyhókat állítottak fel a járdákon, hogy játékokat és édességeket kínáljanak a fiataloknak. A játékkereskedelem a 18. században indult be, a gyermekeknek szóló szaküzletekkel. Ebben az időszakban jelentek meg más ajándékozó figurák is, mint például a három bölcs Olaszországban, a Mikulás Franciaországban és a Weihnachtsmann Németországban. A piros ruhás, vidám, pufók, fehér szakállas ember hamarosan Európa-szerte megszokottá vált, összhangban a társadalomban, a gyermekek szerepében és a játékpiacon bekövetkezett változásokkal.
Az 1880-as években az áruházak megalkották a ma ismert karácsonyi kirakatokat, és a Télapó mítosza az évnek ebben az időszakában kezdett alapvető szerepet játszani agyermekek képzeletében. Néhány évszázad alatt a karácsony alapvetően vallási ünnepből olyan ünneppé vált, ahol az ünnep középpontjában az ajándékok, a család és a gyermekek állnak.
Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek, és ha elfelejtetted az ajándékokat, nézd meg last minute ötleteinket!
