A Journées du Patrimoine (Örökségi Napok) az a nagy esemény, amely minden szeptemberben Párizsban és az Île-de-France régióban várja Önt. Ez az esemény, amely a jó kulturális ajánlatok szinonimája, arra invitálja Önt, hogy örökségünket minden szempontból felfedezze, köszönhetően a gazdag , sokszor ingyenes programoknak, amelyek örökségi kincseink szívében zajlanak.
Ebből az alkalomból rengeteg hely, köztük múzeumok, műemlékek, kastélyok, templomok és könyvtárak, valamint jelentős intézmények, minisztériumok, kórházak, divatházak és más lenyűgöző és meglepő helyszínek is részt vesznek a rendezvényen. A kötelezően megtekintendő remekművektől a főváros legrejtettebb titkaiig a párizsi régió úgy tárja fel magát az Örökség Napjai során, mint még soha. Legközelebb a 2025. szeptember 20-21-i hétvégén kerül sor a 42. kiadásra, amely több mint ígéretesnek ígérkezik.
Szeretné kihasználni az Örökség Napok kivételes nyitva tartását ? Ha szenvedélyesen rajong a fosszíliákért, az őstörténetért vagy a geológiáért, akkor semmiképpen sem hagyhatja ki azInstitut de Paléontologie Humaine látogatását. Az I. Albert monacói herceg által 1910-ben alapított tudományos alapítvány várja Önt különleges programjaira Párizs 13. kerületében!
A párizsi 13. kerület szívében található Institut de Paléontologie Humaine (IPH) 1912 és 1914 között épült, hogy megfeleljen az emberi eredet és evolúció kutatásával foglalkozó kutatóközpont igényeinek. A Muséum national d'Histoire naturelle és az I. Albert Monacói Herceg Alapítvány közötti megállapodás értelmében az IPH ma is ezt a funkciót tölti be, és az Európai Örökség Napjai alkalmából megnyitja kapuit, hogy bemutassa építészeti és tudományos örökségét.
Thomas Ingicco paleoantropológus és a főemlősök fosszíliáinak specialistája. Legújabb kutatásai a délkelet-ázsiai szigetek első, 800 000 évre visszamenőleges megtelepedéséhez kapcsolódó állatvilágra összpontosítanak. Egyik kutatási témája, a Fülöp-szigeteki szigetvilág korai települései egybecsengenek a második előadó, Jean-Baptiste Lambard tézisével. Utóbbi a szigetvilág geológiai összetételét elemzi az első települések idején.
Mindketten arra törekednek, hogy rekonstruálják az első emberek környezeti állapotát és túlélési feltételeit egy dél-ázsiai szigeti környezetben. Munkamódszereik azonban különböznek a vizsgálat tárgyát tekintve: az egyiknek a fosszilis maradványok, a másiknak a geológiai archívumok. Vitájuk betekintést nyújt az őstörténetbe annak két tudományágán keresztül, jobban megértetve a plurális megközelítések szükségességét.
Az előadást az épület megtekintése követi.
Amélie Vialet paleoantropológus, aki a korai emberre, különösen a Homo erectusra, a Homo heidelbergensisre és a Homo neanderthalensisre (neandervölgyi) szakosodott. Újabb kutatásai az európai és ázsiai emberi evolúcióra összpontosítanak, és az őskori emberek kortárs ábrázolásán keresztül foglalkozik ismeretelméleti kérdésekkel. A kulturális antropológiai gyűjteményekhez kapcsolódó kutatási programokon is dolgozott, mint például a "Moulin-Quignon - Toute une préhistoire en Somme" (2012-2019).
Flavien Gomez az alsó pleisztocén végétől (kb. 1 millió évvel ezelőtt) származó homininok sokféleségével és rokonsági kapcsolataival, és különösen a Homo erectus taxon meghatározásával kapcsolatos doktori tanulmányait kezdi.
Kutatásuk a paleoantropológia, az emberi fosszilis maradványok tanulmányozásának tudományágába tartozik, és különösen az őskori emberek sokféleségével, az őket meghatározó jellemzőkkel és az őket összekötő rokonsági kapcsolatokkal foglalkozik.
Az előadást az épület megtekintése követi.
Arnaud Hurel tudománytörténész. Kutatásainak középpontjában az őstörténet, és különösen azok a személyiségek állnak, akik hozzájárultak e tudományág franciaországi elismeréséhez a XIX. században, mint például Breuil abbé, Gabriel de Mortillet és Jacques Crèvecoeur Boucher de Perthes.
Caroline Bousquet a régészeti tudományok episztemológiájából doktorál. Az "átmenet" fogalmának a régészetben való használata érdekli. A korszakok egymásra épülése szempontjából alapvető fontosságú átmenetek a gyűjtemények története szempontjából töréseket, de egyben bizonytalansági területeket is jelentenek.
Mindkettőjüket érdekli az őskori régészet története, és kutatásaik átfedik egymást abban, hogy igyekeznek elemezni azokat a politikai és társadalmi-kulturális körülményeket, amelyek között a tudományág kialakult, és megkérdőjelezik e történelemnek a kortárs gyakorlatra gyakorolt hatását.
Az előadást az épület megtekintése követi.
Anne-Marie Semah őstörténész, aki Délkelet-Ázsia és Óceánia palinológiájára, geológiájára és üledéktanára szakosodott. Kutatásai során különösen a Jáva szigetén (Indonézia) található hominida lelőhelyek palynológiai vizsgálata (pollenek tanulmányozása) érdekli.
Corentin Biets a közelmúltban védte meg szakdolgozatát a délkelet-ázsiai prehisztorikus örökség megelőző régészetéről, ásatásairól és kutatásairól. Megközelítése a részvételen alapul, mivel a helyi közösségekkel dolgozott együtt, akik fontos ismeretekkel rendelkeznek a területről és a lelőhelyekről.
Mindkettőjüket Ázsia korai települései érdeklik kontextusban, és kutatásaikba környezeti és társadalmi tanulmányokat egyaránt bevonják. Ez egy olyan interdiszciplináris megközelítés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a múlt tájait, miközben a kortárs helyi közösségek nézeteit is beépítjük a kutatásba és a gondolkodásba.
Az előadást az épület megtekintése követi.
Dátumok és menetrendek
Nak,-nek 2025. szeptember 20. Nál nél 2025. szeptember 21.
Hely
Emberi Paleontológiai Intézet
1 rue René Panhard
75013 Paris 13
Hivatalos oldal
www.fondationiph.org
