Az október 2-i általános sztrájk közeledtével a Medef 2025. október 13-ra nagyszabású munkaadói gyűlést hirdet Párizsban, amit Patrick Martin szeptember 24-én, szerdán, a Matignonból való távozásakor megerősített. A gyűlést közvetlen válasznak szánják a francia munkaadók által aggasztónak tartott adójavaslatokra, különösen a hírhedt Zucman-adóra. A 14.30-ra tervezett esemény célja, hogy a Mouvement des Entreprises de France elnöke szerint "nagyon sok munkaadói szervezetet" mozgósítson.
A gyűlés bejelentése a 2026-os költségvetési viták körüli feszültségek idején történik. Szeptember közepén Patrick Martin már figyelmeztetett arra, hogy "jelentős munkáltatói mozgósítás" várható, ha a társasági adók emelkednek. Ez a fenyegetés most konkrét formát ölt az október 13-i dátummal, amely egybeesik a jövőbeli költségvetés adóügyi irányelveiről szóló parlamenti vitákkal.
A munkáltatók a parlamenti baloldal által előterjesztett javaslatokra, különösen a Zucman-adóra reagálva mozgósítanak. Ez az intézkedés, amelyet a Nemzetgyűlés 2025 februárjában fogadott el, de a Szenátus júniusban elutasított, a 100 millió eurót meghaladó vagyonra vonatkozó 2%-os minimumadó bevezetését célozza. Ez mintegy 1800 franciaországi adózó háztartást érintene, és a javaslat támogatói szerint 15-25 milliárd eurós bevételt hozhatna.
Patrick Martin szerint ezek a "veszélyes elméletek" közvetlen veszélyt jelentenek a francia vállalkozói tevékenységre. Különösen azt kifogásolja, hogy az üzleti vagyontárgyakat is bevonják ennek az adónak a kiszámításába, ellentétben a korábbi ISF-fel, amely a munkaeszközöket kivette. "Nem tudom, hogyan kell táncolni a Zucmániát, és nem is áll szándékomban" - viccelődött a Bpifrance által szervezett BIG rendezvényen.
A többi reprezentatív munkaadói szervezet támogatása továbbra is vegyes. Bár Patrick Martin az "összes munkaadói szervezet" találkozójára hivatkozik, a valóság ennél árnyaltabbnak tűnik. Michel Picon, az U2P (Union des entreprises de proximité) elnöke már bejelentette, hogy nem vesz részt a találkozón. Bírálta a Medefelnökét, amiért "nem gondoskodott arról, hogy partnerei ne fedezzék fel ezt a bejelentést a sajtóban".
Az Amir Reza-Tofighi által vezetett CPME (Kis- és Középvállalkozások Szövetsége) óvatosabb álláspontot képvisel. Az elnök megerősíti, hogy "jelenleg dühösek a vállalatvezetők, akik úgy érzik, hogy a nyilvános vitában karikírozzák őket", de leszögezi, hogy konzultálni fog hatóságaival, mielőtt végleges választ adna.
Ez a mozgósítás a nagy politikai bizonytalanság idején történik. A Nemzetgyűlés 2024. júniusi feloszlatása óta a francia munkaadók ismét határozottabb hangot hallatnak a nyilvános vitában. A munkaadói szervezetek lehetőséget látnak arra, hogy nagyobb befolyást gyakoroljanak a politikai döntésekre, különösen az adózási kérdésekben.
Sébastien Lecornu miniszterelnök, aki szerdán Matignonban fogadta a munkaadók képviselőit, kényes egyensúlyozás előtt áll. Egy széttagolt Képviselőházzal kell megbirkóznia, ahol a Szocialista Párt rendelkezik a költségvetés feletti bizalmatlansági jogkörrel, miközben párbeszédet kell folytatnia a gazdasági világgal. Patrick Martin dicsérte "a miniszterelnök hajlandóságát a meghallgatásra", ugyanakkor mély aggodalmának adott hangot.
A Medef számára az a kihívás, hogy bebizonyítsa, hogy a francia vállalkozások, amelyek a szervezet szerint 12 millió embert foglalkoztatnak, már most is jelentősen hozzájárulnak a közérdekhez. Ez az október 13-i erődemonstráció a Patrick Martin által elítélt "osztalékra szomjazó és a közérdek iránt közömbös részvényesek" képét hivatott ellensúlyozni.
A következő hetek döntőnek ígérkeznek a kormány költségvetési kényszere és az üzleti közösség követelései közötti egyensúly megteremtése szempontjából. Az október 13-i találkozó kétségtelenül fordulópontot jelent majd a munkaadók azon képességében, hogy befolyásolják a Lecornu-kormány költségvetési politikáját.
