Az építészet világa ma elvesztette egyik legmerészebb alakját. Frank Gehry, a látnok építész – kanadai származású, de szívében amerikai – 2025. december 5-én, Santa Monicában, 96 éves korában, rövid légúti betegség után elhunyt.
Hosszú ideig Frank Goldberg néven ismert, 1929-ben Torontóban született Gehry a University of Southern California tanulmányai után Kaliforniában érlelte hivatását. Karrierje kezdetben szerény volt – szociális lakások, bevásárlóközpontok –, de drámai fordulatot vett, amikor saját házában merész lépésre szánta rá magát, és egy bungalót lakható szoborrá alakított át. Ez a merész gesztus egy forradalmi és felszabadító alkotói pályafutás kezdetét jelentette.
Leginkább az épületei-emlékművei, a megépített szobrászati alkotások váltak legendává. Ki tudná elfelejteni a Guggenheim Múzeumot Bilbaóban – annak áramló, légies vonalait –, amely elindította a híres „Bilbao-hatást”, átalakítva a várost és inspirálva generációknyi építészt szerte a világon? Vagy a Walt Disney Concert Hallt Los Angelesben, a fém és a görbék templomát, amely a kaliforniai napfényben úgy ragyog, mint egy szobor. Nem feledkezve meg a párizsi Louis Vuitton Alapítványról sem, amely bizonyítja, hogy merészsége kontinenseken átívelő volt.
De Gehry nem csak látványos épületekről szól. Ő egy formai és technikai forradalom: már az 1980-as és 90-es években felismerte a 3D szoftverekben rejlő potenciált, és ezzel az építészetet egy új korszakba repítette, ahol az addig elképzelhetetlen formák megtervezhetők... és megépíthetők lettek.
A tornyok, múzeumok és koncerttermek mellett ő újradefiniálta, hogy mi is lehet egy épület – egy élő tárgy, egy műalkotás, egy fémből és fényből álló álom, amely az városi égbolton lebeg. Ma nemcsak műveit hagyja hátra, hanem a tér, az anyag és az érzelmek megközelítésének módját is.
Ma, bár Frank Gehry már nincs közöttünk, ívei még évszázadokig táncolni fognak.
Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.
