The Substance 2026. április 6-tól elérhető a Prime Video-n.
Coralie Fargeat írta és rendezte ezt a body horror műfajú játékfilmet a Demi Moore, a Margaret Qualley és a Dennis Quaid főszereplésével, amely Franciaországban 2024. november 6-án került a mozikba.
A 2024-es Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, ahol a forgatókönyv díját nyerte, a filmet pedig ezután több rangos díjátadón láthattuk, egészen az 2025-ös Oscar-díjakig.
A The Substance
Film | 2024
Mozis bemutató: 2024. november 6.
A Prime Video-n Prime Video elérhető lesz 2026. április 6-án
Dráma, horror | Hossz: 2 óra 20 perc
Rendező: Coralie Fargeat | Szereplők: Demi Moore, Margaret Qualley, Dennis Quaid
Eredeti cím: The Substance
Nemzetiségek: Franciaország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok
A film Elisabeth Sparkle-t követi, az egykori filmsztárból lett aerobikműsor-műsorvezetőt, akit koránál és állítólagos elavultsága miatt kegyetlenül elbocsátanak. Ekkor egy titkos készítményhez fordul, amely képes létrehozni egy másik önmagát, fiatalabbat, szebbet, kívánatosabbat. A protokoll szigorú váltakozási szabályra épül a két test között. Ez a mechanika adja a kiindulópontot egy testközpontú mesének a hírnérről, az ellenőrzésről és az önpusztításról.
Coralie Fargeat második hosszú játékfilmje a Revenge után, az The Substance egyenesen továbbviszi a keményvonalú műfajfilmet, ahol a vizuális túlzás politikusabb üzenetet szolgál. A rendező a film írását a korral járó öregedésről, a nők testének társadalmi értékéről és a normák belsővé tételéről szóló gondolatokra alapozta. A történet ezeket a kényszereket szerves rémálommá transzformálja, olyan logikában, amelyben a sztárvilág kritikája a testek anyagán keresztül jut el a lényeghez.
A szereplőgárda erősen formálja ezt a nézőpontot. Demi Moore az évek óta egyik legnyilvánvalóbb szerepét játssza ebben a filmben, Margaret Qualley oldalán, egy kettősségre épülő, rivalizáló viszonyban, amely egész filmen át tartó struktúrát ad. Dennis Quaid pedig Harvey, a producer szerepében ragadja meg a brutalitást egy olyan iparágban, amelyet a fiatalság és a nyereség hajt. A film ráadásul Demi Moore visszatérését is hangsúlyosan vitte elő, és több kritikusi visszajelzést is aratott, például a 2025-ös Golden Globes díjára is elismerés érkezett.
A The Substance-t 2024-ben a cannes-i bemutatón mutatták be, majd 2025-ben megnyerte a legjobb smink Oscar-díját, s ugyanebben a kategóriában BAFTA-t is bezsebelt. Coralie Fargeatot pedig az eredeti forgatókönyvért, a rendezésért és a legjobb filmnek járó elismerésért is jelölték a ceremóniák szerint. Ez az elismerés megerősíti a film egyedi helyét: radikális műfajú alkotás, mégis a díjat osztó szezon közepén áll.
A véleményünk a The Substance című filmről :
Elisabeth Sparkle (Demi Moore), egykor filmcsillag, ma már egy kiköblinduló aerobik-műsor házigazdája. Producerétől, Harvey-től (Dennis Quaid), az a hír érkezik, hogy elérte a "lejárati dátumát" – már nincs –csillogás–, és egy fiatalabb, azaz a célközönség és a befektetők számara vonzóbb bemutatónő veszi át a helyét. A minimalista lakásában, Los Angelesre néző kilátással, megismerkedik egy The Substance névre hallgató titokzatos és avantgárd termékkel, amely a sejtmegosztódás alapján működik: befecskendezve egy újabb önmagat hoz létre – fiatalabbat, gyönyörűbbet, persze tökéletesebbet.
Ennek a tökéletesebb önmagának a megszületését a hátán, ruhátlanul, saját bőrében adja át Demi Moore a nézőknek egy különösen nyers jelenetben. Így születik Sue (Margaret Qualley, Andie MacDowell lányát szemléltetve, aki felbukkant a Yórgos Lánthimos-filmeken – Pauvres Créatures, Kinds of Kindness – és Ethan Coen rendező Drive-Away Dolls-ában). Ez az álom-alak eset gyorsan felvételt nyer a műsorba, és egy aerobikos koreográfiától a Jane Fonda-stílusú klipig Call on Me felé elmozdul a műsor. De egyetlen dolog kötelező: a protokoll pontos betartása – minden hétben váltás: Elisabeth egy hét, Sue egy hét. Nyilvánvaló, hogy minden nem úgy alakul majd, ahogy kellett volna.
Ha Coralie Fargeat Demi Moore-t fenn a rivaldafénybe hozza vissza úgy, hogy nem fél a merészségtől (például a teljes meztelenségtől sem), a francia rendezőnő ráadásul egy teljesen másik színésznőt hív meg annak érdekében, hogy Moore fiatalabb arcát megjelenítse, így kikerüli a fiatalítást érintő speciális effektek esetleges hibáit. Mert egy ilyen body horror filmmel, amely a testek átalakulására épít, nincs is jobb annál, mintesen plasztikai effektusok alkalmazása – még ha ez néha nem is pontozódik vonzóan, hiszen a jelenetek tele vannak péppel, vérekkel és egyéb testnedvekkel.
Női szemszögből, feminista hangnemben, az The Substance egy valódi zsáner-edző kis gyöngyszeme, amely lehetővé teszi a csillagszarnak kritikáját és a cisz-Fehér férfiak fiatalság-obszessziójának ábrázolását, amely visszaköszön, ha csak elenyésző mértékben is, a 50 fölötti nőkön – Dennis Quaid alakítása minduntalan undorító közönségeséget sugall. A time-and-celebrity motívumsor végén egy hosszú, Hollywood Boulevardon vett lassú snitt mutatja Elisabeth Sparkle csillogóarcát az évek és a járókelők tapasztalatai által érte várt megpróbáltatások közepette.
A saturált színek, a nagyon esztétikus snittek, a díszletek iránti valódi gondoskodás, a merész felvételek, különösen a makro-immersív felvételek és a vasatonto vágás sokféle referenciára építkezik, amelyeket Coralie Fargeat minden filmjében ismerősnek mutat be (a Carrie, Elephant Man, Shining említésével – különösen a Demi Moore testének elrohadásakor). Ugyanakkor a film gyorsan kering a körökben, és kissé kifut a kanyarból.
Közepén, körülbelül egy jó órás gyomorszaggató rész után – a film összesen 2 óra és 20 perc – az The Substance talán jobban rátérhetett volna a lényeget, hogy élesebb legyen a kéz, és megfeledkeztesse színészeit arról a nanárditi végkifejletet, amely ugyan feltűnően véres, de inkább a női felhatalmazás felé fordulna, nem pedig a hollywoodi botrányszagú befejezés felé.
Ahhoz, hogy tovább lépjünk, tekintse meg a áprilisi Prime Video újdonságok válogatásunkat, a minden platformon elérhető streaming kiadások útmutatóját, és a nap ajánlatát Mit nézzen ma streamingben.
