Marty Supreme: Timothée Chalamet mesterien próbálja ki magát a Josh Safdie filmjében

Josh Safdie rendezte, Ronald Bronstein közösen írt forgatókönyvvel, az Marty Supreme egy drámai életrajzi film, amelyet olyan sztárok alkotnak, mint Timothée Chalamet, Gwyneth Paltrow, Tyler the Creator és Odessa A'zion. Az A24 gyártásában készült alkotás 2026. február 18-án kerül a mozikba Franciaországban. Az amerikai sajtó szerint szabadon inspirálódott Marty Reisman pingpongolójának életútjából, és egy new york-i outsider felemelkedését mutatja be az 1950-es évek Amerikájában, ahol a sportteljesítmény és az önkifejezés határán egyensúlyozik.

A történet Marty Mauser-ról, egy szerény háttérrel rendelkező fiatal férfiról szól, aki szeretne kitűnni egy olyan versengő világban, ahol a kép és a show dominál. A háború utáni New Yorkban az asztalitenisz még nem számított hivatalos sportágnak: inkább füstmarta klubokban, épületek tetőteraszain vagy az észak-amerikai egyetemeken játsszák. Marty számára ez egy lehetőség a felismerésre, és kitartó szilárd ambíciót táplál, hiszen úgy hiszi, az önbizalomnak elégnek kell lennie, hogy összezúzza a sorsot.

Az utazása során döntései egyre kockázatosabbá válnak. Kiugrások, hazugságok és opportunista stratégiák közepette alakít ki egy nyilvános képet, amely néha túlmutat a valós teljesítményén. A film ezt a hírnév utáni vágyat az állandó bukás szélén táncoló férfi törékenységével fűzi össze, egy olyan világban, ahol a zseni és a szélhámosság közötti határ homályos marad.

A Marty Supreme előzetese

Marty Supreme

• Olvassa el még
• Top mozik Párizsban

Josh Safdie, aki ismertté vált Good Time és Uncut Gems című alkotásával, ezúttal Ronald Bronsteinnal közösen készít egy filmet, amelyet Marty Reisman önéletrajzi könyve ihletett, amit az Uncut Gems forgatása közben fedeztek fel. A rendezőt lenyűgözte ez az outsider figurája, így a film témája a 1950-es évek new-yorki asztalitenisz-kultúrája lett, tele marginális figurákkal és suttyókkal. A forgatás Manhattan és nemzetközi helyszíneken zajlott, egészen az egyiptomi piramisokig, hangsúlyozva a főszereplő vágyának mesés nagyságát és elképzelt világát.

A rendezői rekonstrukció nagy hangsúlyt fektet a díszlet- és jelmezkészítés részleteire. Jack Fisk, a vezető díszlettervező, egy régi New York-i ping-pong klubot adaptált, amely ma már nem létezik, archív építészeti felvételek alapján. A mérkőzéseket több kamerával rögzítették, amelyek a lehető legközelebb követték a játékosok csatáját, ezzel bemutatva a rápido és feszült pillanatokat. A Daniel Lopatin (Oneohtrix Point Never) által komponált eredeti zene folytatja az Uncut Gems-ben megkezdett együttműködést, és három részes szerkezetet követ: az ötvenéves hangzásokat ötvözi a mai, szintetikus textúrákkal, hangsúlyozva az időbeli és hangzásbeli átmenetek dinamikáját.

Az amerikai szakmai sajtó által becsült, 70 és 90 millió dollár közötti költségvetésű ez a mozi az A24 egyik legnagyobb volumenű ambíciózus projektje lesz, jelezve a stúdió fejlődését a nagyobb, mélyebb alkotások irányába. A Timothée Chalamet kiválasztása, akit Safdie már az első szövegírási szakaszokban megkeresett, azt mutatja, hogy a film egy olyan ifjúsági központú filmszemlélet folytatásaként készül, amely a fiatal, impulzív, túlfűtött karakterekre helyezi a hangsúlyt, és a hatalmas, mindent elsöprő ambíció motiválja.

Marty Supreme, rendezte Josh Safdie-ék, az idegőrlő és szenvedélyes filmszemlélet folytatásaként született, amit a rendező testvérével közösen alakított ki. Ugyanakkor újabb lépést jelent a marginális, ambíciózus figurák shownéző ábrázolásában. Timothée Chalamet-t viselve a film egy 1950-es évek new-yorki pingpongjátékos kaotikus felemelkedését mutatja be, aki karizmatikus hazugságspirálosként hiszi, hogy a világ végül mindig az akaratának fog hajlani. Városi odüsszeia, fekete komédia és egy gyönyörű csaló krónikája ez, ami kevésbé sportéletrajznak, mint inkább egy játékfüggő, túlméretezett kisstílű szélhámossal foglalkozó portrénak tűnik — aki még a saját életével sem tud megállni.

Az első benyomás az Marty Supreme kapcsán az, hogy a zene központi szerepet játszik. Már a kezdéskor ritmust és hangulatot teremt a rendkívül kidolgozott filmzene, ahol - többek között a Forever Young-dal - nem csupán illusztrációként szolgálnak, hanem ironikus kommentárként reflektálnak a főszereplő grandiózus álmosságára és az örökké tartás vágyára. Josh Safdie a zenét drámai hajtóműként használja, gyorsítva a jeleneteket, fokozva az extázist vagy a bukást hangsúlyozva. Ez a zenei dinamizmus szinte testi megtapasztalássá teszi a film "túlmelegedett", szinte felpörgetett érzését, ami mindig a kibontakozás szélén táncol.

Ez a zenei energia követi Marty útját: tehetséges, de ingatag játékosét, büntető hazudozóét és szenvedélyes showmanéét. A pingpong nem sportként vagy stratégiai játékként van ábrázolva, hanem inkább mint színház, ahol Marty nem a győzelemért, hanem a megbecsülésért játszik. Amikor néhány másodperc alatt vált át hencegésről egy számító, opportunista taktika felé, a film feltárja túlélési ösztönét, anélkül, hogy szemtől szemben ítélkezne felette. Marty egy csaló király, aki hiszi, hogy a saját hitével még a világot is le lehet dönteni: "Ha hiszek magamban, a pénz is jönni fog."

A történet picareszkuszer szerkezete megerősíti ezt az állítást: a film inkább fejezetekre osztott, jellemzően abszurd vagy megalázó momentumokon keresztül halad, mintsem hagyományos drámai ívet követne. Az ismert jelenetek, mint a vízforralós fürdőszobás vagy a fenékre csapott szópárbaj, azt a szándékot növelik, hogy emlékezetes, majdnem túlzó filmes pillanatokat hozzanak létre, amelyek egy túlzó, extrovertált karakter portréját rajzolják meg. Ez a módszer néhány néző számára talán laza, de az elszántság és a menekülés érzését közvetíti egy olyan ember részéről, aki képtelen lelassulni.

Ez a formai választás részben a kritikai megosztottságot is magyarázza: egyesek szerint ez az elmesélésmód és a rohanó ritmus organikus, életerős safdiei filmképzetet hordoz; mások szerint viszont a film kaotikus, néha kimerítő, inkább az anti-hős iránti rajongásban szenved, mint a világ iránti érdeklődésben. Mégis, az e bizonytalanságban rejlik a film lényege: Marty nem tragikus bajnok, hanem egy karizmatikus lúzer, aki hiszi, hogy a hit magában elég ahhoz, hogy a világot megtörje – holott a hibák sorát összegyűjtve végül egy brutális zuhanás törik meg a mitoszt, amit épített magának.

A központi szerepben Timothée Chalamet lenyűgöző alakítást nyújt, melyben önteltség, ideges vonzerő és állandó ingadozás keveredik. Marty szerepe egy gyönyörű vesztes, aki a Harlem Globetrotters előtt feszít, majd a csapatban viszont jó pénzért csatlakozik, közben pedig folytatja a hazugságokat, mégis különös bájjal. Precízen megragadja azt az amerikai típusjegyet, amit önmagát felépítő csalónak nevezhetünk, aki hisz abban, hogy a sikerműsor ugyanannyira számít, mint maga a siker. A film nagy része ennek az alakításnak köszönhető, amivel energiát és egységességet ad a munkának.

A Marty Supreme elsősorban azoknak szól, akik érzékenyek a kaotikus felemelkedéstörténetekre, és az olyan karizmatikus anti-hősök portréira, akik sokkal inkább lenyűgöznek, mint példát mutatnak. Akik szeretik az ívüket kanyargó karaktereket, a folyamatos menekülésben lévő szereplőket vagy a mozgásra épülő, pszichológiai mélységet nélkülöző filmeket, azok izgalmas élményben részesülnek. A film igazán figyelmes nézők figyelmét kelti fel, akik értékelik Timothée Chalamet fejlődését, aki ebben a szerepben egy fontos fordulóponton léphet túl, és jelentős pont lehet a pályafutásán.

Másrészt, azok a nézők, akik hagyományos sportfilmet várnak, mely a teljesítmény vagy a verseny köré épül, csalódottan távozhatnak. A pingpong csupán díszlet, a győzelem iránti megszállottság szimbóluma ebben a filmben. A ritmus és a szerkezet talán kimerítő lehet, néha olyan mintha inkább barangolna, mintsem mesélne.

Ám épp ebben a tudatos káoszban rejlik a film ereje. Az, hogy elutasítja a lineáris sportéletrajzokat, Safdie egy karizmatikus csaló portréját rajzolja meg, aki tükröt tart Amerika elé, ahol a siker nem csupán a teljesítmény kérdése, hanem hit kérdése is. Marty Supreme egy mozgásról, színpadi teljesítményről és illúzióról szól, központi alakítása lenyűgöző, és az ekkora filmes energiát ritkán tapasztalni. Egy vibráló, néha kimerítő, ám elkerülhetetlenül figyelemreméltó alkotás.

Marty Supreme
Filmek | 2026
Mozi bemutató: 2026. február 18.
A [Platform]-on elérhető a -
Életrajzi film | Hossz: 2 óra 29 perc
Josh Safdie rendezésében | Szereplők: Timothée Chalamet, Gwyneth Paltrow, Tyler the Creator, Odessa A'zion
Eredeti cím: Marty Supreme
Nemzetiség: Amerikai Egyesült Államok

Marty Supreme

Ha tovább szeretné élvezni a moziélményt, tekintse meg a februári mozipremierjeinket, a jelenleg látható filmeket és az év biográfiai filmjeinek válogatását.

Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.