A Guimet Múzeuma egyik igen ősi és rendkívül fontos korszakot mutat be Dél-Korea történelméből. Ismerje meg a Silla királyságát, egy erőteljes birodalmat, amely Kr.e. 57-től 935-ig fennállt. A Silla történelmi maradványai, ideológiai öröksége és kézműves kincsei a 2026. május 20-tól augusztus 31-ig láthatók a Keleti Művészetek Múzeumában.
A Silla: az arany és a szent című kiállítás egészen a múlt több száz évét öleli fel. Silla volt az egyik három koreai királyság közül, mely a "három Koreai Királyság korszak" része volt. Ezen a távoli időszakon túli múltból ma már csupán középkori krónikákban, templomokban és sírokban, a buddhizmus fejlődésében, valamint arany, jáde, ékszerek és kivételes ezüst- és aranyékszerek formájában fellelt kincsekben él a nyomunk — egyes mozzanatok egykori archeológiai ásatások során kerültek elő.
Hosszú fennállásával és erejével a Silla királyság jelentősen hozzájárult Dél-Korea kulturális örökségének alakításához. Hatása még ma is érezhető, és ezt az értékes hagyatékot gondosan őrzik és tisztelik.
A kiállítás a Guimet Múzeumban egy eredeti nép történetét tárja elénk, akik a hegységek déli részén telepedtek le. Számos templom és spirituális helyszín ebből az időszakból máig fennmaradt. A királyság fokozatosan növekedett, fejlődött és önálló identitást nyert. A 4. századtól Silla egyesül, terjeszkedik, és a birodalom a arany, a kézművesség és a művészetek révén vált ismertté. A sírkamrákban talált tárgyak között szerepelnek koronák, ékszerek, illetve finoman díszített értékes tárgyak. Az arany és más nemesfémek különösen értékesek voltak, a királyi koronák pedig valódi mesterműveknek számítanak.
Ez a történelmi kiállítás bepillantást nyújt az akkori kézművesek szakértelmébe, ugyanakkor megmutatja azt is, hogy a királyság milyen szoros gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat ápolt a szomszédaival. Ezek a tárgyak bizonyítékot szolgáltatnak Silla kapcsolatairól Kínával, Japánnal, valamint a mediterrán civilizációkkal is.
Az évszázadok rohannak, Silla egyre inkább Kelet-Ázsia régiójának jelentős hatalmává válik. Kolostorok, pagodák, szentélyek és ereklyetárak bizonyítják a vallási hatalom és szellemi egységet, amely összefűzi a királyságot. A buddhizmus megérkezése egységbe kovácsolja a területet, és új művészeti forma kibontakozását segíti elő.
A Guimet-múzeum számos kivételes ókori darabot gyűjtött össze, köztük olyan nemzeti kincseket, amelyeket sosem mutattak be Dél-Korea határain túl. Ezeknek a történelmi relikviáknak köszönhetően a múzeum egy gazdag és pezsgő korszakát idézi fel az ország történelméből.
Ez a kiállítás lehetővé teszi, hogy megismerjünk egy olyan történelmet és civilizációt, amely Franciaországban általában rendkívül keveset ismert. A termei feliratok útmutatást adnak, és több információt nyújtanak a Silla királyságról, szokásairól és jelentőségéről. A kiállítás útvonala gyakorlati tárgyakat (fejszék, vázák, páncéldarabok) és szellemi alkotásokat foglal magában. Ne hagyjuk megzavarni magunkat egyes edények vagy szobrok látszólagos egyszerűségétől: a feliratok révén megértjük, hogy ezek a több ezer éves darabok rendkívül értékesek. Más tárgyak arannyal és drágakövekkel díszítve azonnal a szemünk elé kerülnek, és ők is számos információt rejtenek e kihalt civilizációról.
A kiállítás tematikus útvonalakon keresztül meséli el egy egész ázsiai régió történetét. A tárlat különösen a történelmi érdekődésűeket vonzza majd, akik az archeológiai feltárások és a nagyon ősi kincsek nyomán élvezik a kiállítást. Ez egyben lehetőséget ad arra, hogy megismerjük Dél-Korea történetének egy olyan fejezetét, amely mai szemléletünktől messze eltér.
Ez a kiállítás egész nyáron a párizsi Guimet Múzeumban várja Önt.
Ezt a tesztet szakmai meghívás részeként végeztük. Ha az Ön tapasztalata eltér a miénktől, kérjük, jelezze felénk.
Dátumok és menetrendek
Nak,-nek 2026. május 20. Nál nél 2026. augusztus 31.
Hely
Guimet Nemzeti Ázsiai Művészeti Múzeum
6, place d´ Iéna - 19, avenue d´ Iéna
75116 Paris 16
Hozzáférés
9-es metró "Iéna" megálló
Árak
Tarif réduit : €12
Plein tarif : €15
Hivatalos oldal
www.guimet.fr
