A Disneyland Parisban Discoveryland számos rejtett részletet és egykori attrakciók nyomait őrzi, amelyek díszleteiben és játékai között ma is láthatók. Tartsanak velünk, és fedezzük fel a helyszínen azokat a húsvéti tojásokat — a Space Mountaintől a Nautilusig —, amelyek a land titkos történetéről mesélnek.
Mi lenne, ha a Disneyland Paris jövője valójában a múlt számos titkát rejtené? Üdvözlünk Discoverylandben, abban a lenyűgöző világban, ahol Jules Verne találmányai Leonardo da Vinci gépeivel és a Star Wars űrhajóival találkoznak! Retro-futurisztikus díszletei, ikonikus attrakciói és látványos építészeti megoldásai mögött azonban rengeteg rejtett részlet, easter egg és történelmi utalás bújik meg, amelyek még a legfigyelmesebb látogatók figyelmét is elkerülhették. A Space Mountaintől a Nautilus rejtélyeiig, az Orbitronon, a Star Tourson és a Buzz Lightyear Laser Blaston át az Imagineerek meglepő nyomokat rejtettek el, amelyek olykor megszűnt attrakciókhoz vagy soha meg nem valósult tervekhez vezetnek vissza. Készen állsz, hogy feltárd Discoveryland titkait, és egészen új szemmel fedezd fel a Disneyland Paris ezen tematikus területét? Tartsd nyitva a szemed: az időutazás még csak most kezdődik!
Discoveryland egésze
- A Discoveryland néven ismert terület csak a Disneyland Parisban létezik. A többi Disney-parkban főként a Tomorrowland nevet használják. A párizsi koncepciót a múlt látnokai által elképzelt jövők köré építették.
- A terület egyfajta képzeletbeli világkiállításként működik, ahol a jövő különböző elképzelései élnek egymás mellett: a reneszánsz Leonardo da Vincivel, a 19. század Jules Verne-nel és H. G. Wellsszel, majd a kortárs sci-fi George Lucasszal. A Disney szerint így magyarázható az első pillantásra talán következetlennek tűnő stílusok egymás mellé helyezése.
- A különböző építészeti stílusok tehát szándékosak: az Orbitron többek között a csillagászat egy korábbi szemléletét, a Nautilus a 19. századét, a Star Tours pedig az űrutazás modern felfogását képviseli.
- A bejáratnál található, bugyborékoló vizű medencék, a Crater Pools, a terület történetéhez is hozzájárulnak, mivel Jules Verne világát idézik, különösen az Utazás a Föld középpontja felé és a A rejtelmes sziget című műveket.
- A háttérzenét kifejezetten a Discoveryland számára komponálták, noha az Imagineerek eleinte már létező filmzenéket akartak használni. Tim Delaney Imagineer többek között Bernard Herrmann Utazás a Föld középpontja felé és A nap, amikor megállt a Föld című filmekhez írt zenéire gondolt, mielőtt végül az eredeti kompozíció mellett döntöttek. A terület zenéjét végül David Tolley komponálta: a klasszikus zenei írást elektronikus hangokkal ötvözte, hogy egyszerre régies és futurisztikus világot teremtsen.
- A zeneművek maguk is utalnak a francia zenére: az inspirációk között szerepel többek között Camille Saint-Saëns, Claude Debussy és Émile Waldteufel. A szintetizátorok használata sem véletlen: a klasszikus zene a múltat, az elektronikus zene a jövőt jelképezi, ami zeneileg is kifejezi a Discoveryland alapgondolatát.
- Az Orbitront közvetlenül Leonardo da Vinci Naprendszerrel kapcsolatos kutatásai ihlették.
- A felirat alatt egy apró, könnyen észrevétlenül maradó szöveg olvasható: „Il sole non si muove”, vagyis „A Nap nem mozog” – a mondást Leonardo da Vinci jegyzetfüzeteinek tulajdonítják.
- A hatalmas központi szerkezet tehát nem modern rakétát ábrázol, hanem a bolygórendszer mechanikus modelljét, amely az armilláris gömbökre és a régi csillagászati műszerekre emlékeztet.
- Az Orbitronnak 12 rakétája van. A nagyszabású felújítás idején a Disney közlése szerint a szerkezet lehetővé tette, hogy a látogatók akár 7,80 méter magasra is feljussanak.
- A teljes bolygórendszer a járművektől függetlenül forog, ami látványosan erősíti az égi mozgás érzetét. A bolygók és a rakéták ellentétes irányú mozgása a helyszínen közvetlenül is megfigyelhető.
- A rakéták szándékosan eltérnek az amerikai Tomorrowland NASA-stílusától: formájuk inkább a retrofuturista repülő szerkezeteket és az 1930-as évek sci-fi képregényeit idézi, köztük a Buck Rogers és a Flash Gordon című sorozatokat.
- A párizsi változatnak egy meglehetősen mulatságos ellenkező irányú hatása is volt: az 1998-ban a kaliforniai Disneylandben felállított Astro Orbitor az Orbitron Paris alapján készült.
- Az Orbitron volt Discoveryland legfőbb vizuális „weenie”-je 1992-es megnyitásakor, még a Space Mountain 1995-ös érkezése előtt: ez a szerkezet volt hivatott magára vonni a látogatók tekintetét, és beljebb csalogatni őket a tematikus területre.
- A rakétákon és a díszleten az állatöv szimbólumai láthatók.
- A párizsi Nautilus a Harper Goff által az 1954-es Disney-filmhez, a Húszezer mérföld a tenger alatt című alkotáshoz tervezett látványvilágot idézi, nem pedig Jules Verne leírását követi szó szerint a tengeralattjáróról.
- Így kettős tisztelgésről van szó: Jules Verne előtt a történetért, Walt Disney és Harper Goff előtt pedig a tengeralattjáró megjelenéséért.
- A Nautilus rejtélyei kifejezetten a párizsi Disneylandre jellemző élmény, amelyet Disney úgy mutat be, mint lehetőséget Nemo kapitány világának felfedezésére, közvetlenül Discoveryland területén.
- A filmes díszlettervező Tom Sherman az Imagineerekkel együtt részt vett a tervezésében.
- Egy igazán meghökkentő részlet: Sherman állítólag több mint 250, szalvétára készített rajzot adott át, hogy pontosítsa a tengeralattjáró paneljeit, csöveit, szelepeit és egyéb műszaki elemeit.
- A Nagyszalon orgonáját közvetlenül az 1954-es film díszlete ihlette. A 2023-as felújítás során teljesen restaurálták, a filmet véve alapul.
- A Nagyszalon körablakánál mostantól a multiplánkamerát idéző effektet használnak, hogy mesterségesen a víz alatti mélység érzetét keltsék.
- Tehát nem egyszerű képernyőről van szó: a Disney Imagineering több vizuális réteget tervezett, amelyek azt az érzetet keltik, hogy az óceán messze a látóüveg mögött is folytatódik.
- A körablak fém írisze működőképes, és 2023-ban átalakították, hogy gyorsabban és gördülékenyebben nyíljon és csukódjon.
- A felújítás során az útvonal valamennyi kellékét restaurálták, így ma is megcsodálható a mérőműszerek, csövek, műszerek és szerkezetek sokasága, amelyeket úgy alkottak meg, hogy egy valódi, 19. századi hajó benyomását keltsék.
- 2023 óta a körablak már nem elsősorban a korábbi poliptámadást mutatja be: az élmény inkább a tengeri világ csodáit és megőrzését helyezi előtérbe, új élőlényekkel.
- Hogy ezek az állatok hitelesek legyenek, az Imagineering az Epcot állatprogramjának tengerbiológusaival és gondozóival dolgozott együtt.
- A jelenlegi zene és narráció szintén kifejezetten a párizsi változathoz készült.
- Kívülről úgy tűnik, mintha a Nautilus valóban a Discoveryland Lagoon vizén lebegne, miközben az élmény nagy része természetesen egy rejtett építményben zajlik — ez a vidámparkokban gyakran alkalmazott illúzió itt különösen jól sikerült.
Valószínűleg ez az a terület, ahol a legtöbb nyoma maradt egy eltűnt Discoverylandnek.
- A párizsi Space Mountain eredetileg nem egyszerűen Space Mountainnek készült. Tim Delaney már 1987-ben egy jóval átfogóbb, Discovery Mountain nevű projekten dolgozott. Eredeti koncepciótervei a saját szakmai weboldalán ma is megtekinthetők.
- A terv egy Jules Verne világának szentelt, hatalmas komplexumot irányzott elő, amely egy fedél alatt több élményt egyesített volna. A végül megépült változat jóval kisebb lett.
- A Discovery Mountain projekt néhány fizikai nyoma máig fennmaradt Discoverylandben, különösen a Videopolis és a jelenlegi Space Mountain környékén. A park szakértői többek között dokumentálták a két épület között eredetileg tervezett összeköttetéseket.
- Különösen érdekes emlék a Space Mountain épületének egyik részén még ma is látható „DM” monogram, amely a korábbi Discovery Mountain névre utal. A helyszínen is megfigyelhető, és számos fénykép készült róla.
- A Space Mountain – De la Terre à la Lune végül 1995. június 1-jén nyílt meg, ünnepélyes avatására pedig május 31-én került sor.
- A látványosságot közvetlenül Jules Verne Utazás a Holdba című regénye ihlette.
- A hatalmas kültéri ágyú neve Columbiad. Vagyis nem csupán díszítőelem.
- A Columbiad 22 méter hosszú.
- A párizsi változat különleges helyet foglal el a Space Mountain-látványosságok sorában: a Disney megerősítette, hogy ez az egyetlen, amely az ágyúból indítást alkalmazza – ez közvetlenül Jules Verne regényéből ered.
- Az 1995-ös változatban a szerelvényeket az ágyú belsejéből katapultálták.
- A 2005-ben elindított Space Mountain: Mission 2 esetében a rendszert úgy kalibrálták át, hogy az indítás lejjebbről, az ágyú talpától kezdődjön.
- Egy másik történelmi újításként a Space Mountain fedélzeti zenéje szinkronban volt a pálya vonalvezetésével. Ezt a fejlesztést a Casey Jr.-on korábban végzett munka készítette elő. A Disney ezt a rendszert a látványosság egyik legjelentősebb újításaként tartja számon.
- A Space Mountain 1995-ben THEA-díjat kapott, amely a szórakoztató látványosságok ágazatának nemzetközi elismerése.
- 2017 óta a díszlet egy részét eltakarja vagy újraértelmezi a Star Wars Hyperspace Mountain, de az épület szerkezete, a Columbiad és a külső építészet nagy része továbbra is az 1995-ös örökség része.
- 2025-ben a Disney több mint 640 lámpatestet cserélt ki, és 17 km kábelt fektetett le, hogy újra hangsúlyosabbá tegye az épület külső megjelenését.
- Különösen érdekes részlet, hogy a felújításhoz a Disney az eredeti, 1995-ös látványosságon dolgozó fénytervezőt kérte fel.
- Az új fényjátékok minden katapultálással szinkronban vannak, így a látványosság azoknak is mesél valamit, akik odakint maradnak.
- Mostanra hivatalossá vált: a Hyperspace Mountain 2027 végén bezár, majd a Space Mountain – De la Terre à la Lune újragondolt változata visszahozza Jules Verne világát.
- A Disney már bejelentette, hogy eredeti kellékeket is újra felhasználnak, új elemekkel kiegészítve. Ez egy jövőbeli, kulisszatitkokat bemutató kalauz szempontjából is fontos: így egyes történelmi emlékek ismét sokkal jobban láthatóvá válnak.
- Steve Bramson eredeti zenéje is visszatér, remasterelt változatban.
- Az új várakozósorban ismét meg lehet majd figyelni a szerelvények haladását, ahogyan a látványosság eredeti élményében is.
- A jelenlegi sorban még az 1992-es régi Star Tours szereplői is felbukkannak: a rajongók számára a legszembetűnőbb RX-24, becenevén Rex, az eredeti attrakció ügyetlen pilótája, a StarSpeeder 3000 fedélzetén. ROX-N, az Astroport egykori légiutas-kísérője is megmaradt. Tehát nem csupán egyszerű, általános droidokról van szó: az 1992-ben megnyílt attrakció történetének valódi relikviái.
- A terület egy másik relikviájából származó szereplő is feltűnhet: Nine-Eye, a régi Visionarium robot hősnője. A Star Toursban egyes poggyászok ellenőrzésekor lehet megpillantani.
- Az attrakció változó jeleneteket használ: a Disney már néhány évvel a megnyitása után több mint 60 lehetséges küldetéskombinációt jelentett be.
- A jelenlegi StarSpeeder 1000 időrendben megelőzi a régi attrakció StarSpeeder 3000 űrhajóját: ez a számváltás a The Adventures Continue történetvezetésének része.
- C-3PO-nak nem kellett volna vezetnie az űrhajót: az indulás jelenete éppen a hibák sorozatára épül, amelyek következtében véletlenül ő kerül a vezérlőpulthoz.
Nine-Eye és a Visionarium fantomja
- A Buzz Lightyear Laser Blast épülete eredetileg a Le Visionarium otthonául szolgált 1992-től 2004-ig. A látványosságban Timekeeper, az időutazásra képes robotfeltaláló, valamint asszisztense, a kilenc kamerás szemmel felszerelt Nine-Eye szerepelt. A Le Visionarium többek között különböző korok látnokainak találkozását mutatta be, köztük Jules Verne és H. G. Wells találkozását.
- A Le Visionarium zenéje ma is felcsendül a Disneyland Railroad fedélzetén, amikor a vonat áthalad Discoverylanden. A Bruce Broughton által komponált és a Sinfonia of London előadásában hallható zene így egy eltűnt látványosság hangzó kísérteteként él tovább.
- Nine-Eye jelenléte talán a látványosság legjobban őrzött történelmi titka.
- A homlokzat nem csupán elvont díszlet: a Star Command űrállomást ábrázolja, radarokkal és energiagyűjtő tornyokkal.
- A Buzzot ábrázoló, kültéri szobor csaknem kétméteres.
- A járművek hivatalos műszaki neve XP-41-es űrcirkáló.
- A 2025 végén befejezett felújítás óta az Astro Lasereket teljes egészében lecserélték, a járművek műszerfalait pedig korszerűsítették.
- Néhány céltáblát is pontosabbra cseréltek, ami azt jelenti, hogy a régi pontozási útmutatók a felújítás óta már nem feltétlenül teljesen megbízhatók.
- A zene is több utalást rejt: instrumentális formában felcsendül benne a „Furcsa bazár” és a „Te vagy a barátom” a Toy Story-ból. A „Furcsa bazár” főként az indulást és a Zurg teremtményeivel való találkozásokat kíséri, míg a „Te vagy a barátom” a végső győzelmet ünnepli. A „Te vagy a barátom” változata katonai indulóként szólal meg, utalásként a Star Command győzelmére.
- A különös hangok, amelyeket egyes jelenetekben hallani, többek között egy thereminből származnak, amely az 1950-es és 1960-as évek sci-fi filmjeihez kötődő hangszer.
- Figyelemre méltó hangtervezési részlet: a zeneszerző George Wilkins szándékosan a mély frekvenciákat részesítette előnyben, hogy a zene ne versenyezzen a lézerpisztolyok magas hangjával.
Videopolis és a Café Hyperion
- A Videopolis fölé függesztett hatalmas léghajó nem kifejezetten a park számára kitalált jármű: az 1974-es Disney-film, A világ tetején egy sziget Hyperionjának mása. Ezt a D23 is megerősíti.
- Az épület tehát a Discoveryland alapelvét viszi tovább: a jövő képe a 19. és a 20. század fordulóján élt felfedezők szemszögéből.
- Az 1992-es dokumentumok az Hyperiont körülbelül 30 méter hosszú léghajóként írták le.
- A Café Hyperion díszletezésével egy nagy léghajó-kikötőt és -hangárt idéz, nem egyszerűen egy éttermet.
- A régi tájékoztató táblák az utasok indulásait és úti céljait tüntették fel, így az ételpultok beszállási pultokká váltak.
- A Videopolisnak eredetileg meglepő kettős szerepet szántak: napközben előadóteremként, esténként pedig hatalmas diszkóként működött volna. Az Euro Disney indulásakor kiadott dokumentumok ezt is megemlítették.
- Két további teret az új technológiáknak szenteltek volna; ekkoriban a Philips volt a helyszín partnere.
- A nyitóelőadás, a Rock Shock négy tinédzsert vitt el a Holdra, a Napra és a tenger mélyére: így egyetlen műsorban egyesítette a Discoveryland különböző elképzeléseit.
- A Videopolis külső homlokzatán két nagy, kör alakú nyílás egy félbehagyott terv emléke: ezeken keresztül gyaloghidakon lehetett volna eljutni az óriási Discovery Mountainhez. Ez az építészeti részlet ma is megvan.
- Más szóval a ma pusztán díszítőelemnek tűnő „lőrések” valódi bejáratoknak készültek.
- Az alattuk lévő növényágyások helyén állhattak az eredetileg a gyaloghidakhoz tervezett régi szerkezetek; ezt a részletet a park több szakarchívuma is dokumentálja.
- Az Autopia nem a „jövőt” mutatja be úgy, ahogyan azt ma elképzeljük: a Disney hivatalos meghatározása szerint egy autó a jövőből, az 1950-es évek szemszögéből nézve.
- Éppen ezért tűnnek a járművek ma nagyon retrónak: azt testesítik meg, amilyennek az 1950-es években az autózás jövőjét elképzelték.
- A látványosság a kaliforniai Disneylandben 1955-ben megnyílt Autopia számára kitalált koncepcióra épül; ez volt a Walt Disney parkjának egyik eredeti látványossága.
- A pálya hirdetései és táblái továbbviszik a jövő autópályáiról, szabadidős lehetőségeiről és autóközpontú városairól alkotott optimista jövőképet.
- Több elem egy Solaria nevű futurisztikus városra utal.
- Egy emlékbe eltehető vezetői engedély mára az élmény történetmesélésének részévé vált.
- A járművek műszaki szempontból is fejlődtek: a Disneyland Paris már 2019-ben jelezte, hogy egyes autókat hibrid változatokra cserélnek.
Discoveryland állomás
- Az állomás maga is átveszi a Land csillagászati szókincsét: a bejárat oszlopainak tetején fémgömbök idézik fel az Orbitron armilláris gömbjét.
- A peronról különösen zavartalan kilátás nyílik a Starport X-szárnyújára.
- Mindenekelőtt, ahogy fentebb említettük, a Visionarium zenéje még ma is felcsendül, amikor a vonat áthalad Discoverylanden: ez talán a Land történetének egyik legkevésbé feltűnő tisztelgése.
Starport és az X-Wing
- A Starport fölé helyezett X-Wing a Discoveryland Star Wars-részének egyik legfontosabb látványos tájékozódási pontja. A Disney többek között a vasútállomásról is jól látható elemként említi.
- Az épület érdekes építészeti átmenetet képvisel: a Star Tours és a Starport jóval kortársabb formái tudatosan elütnek Jules Verne és Leonardo da Vinci rézszínű retrofuturizmusától, ami megfelel a Discoveryland egymást követő „jövőképeinek” logikájának.
Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.
