Amikor megérkezünk Créteil-be, szinte lehetetlen szemfelkacsinthatatlanul elkerülni a városháza hatalmas üveg-árnyékolt tornyát. Formájának kerekdedsége, impozáns magassága, valamint az üveg talapzat — mindez egyedi megjelenést kölcsönöz, szemben a franciaországi más községek hagyományos épületeivel. A klasszikus, oszlopos vagy kőburkolatú városházáktól távol áll ez az épület, inkább egy modern toronyra emlékeztet, amit tipikusan egy üzleti negyedben láthatnánk. De miért éppen ez a választás? A válasz a város történetében és az 1970-es években megfogalmazott ambíciókban rejlik.
A '60-as és '70-es években Créteil jelentős átalakuláson ment keresztül. A népességnövekedés és a lakásprobléma megoldására az állam nagyarányú városfejlesztési projektbe kezdett. A cél: egy modern belvárost kialakítani olyan területeken, amelyek még kevéssé épültek ki, például régi homokbányák helyén.
Ebben a helyzetben született meg a "Új Créteil" projekt, mely egy egységes látkép kialakítására törekedett, ötvözve lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, nyilvános intézményeket... és egy városházát, mely a város szimbolikus központjaként szolgál majd a jövőben.
A háború utáni városfejlesztés egyik mérvadó alakja, Pierre Dufau tervező, arra kap felkérést, hogy hozza létre az önkormányzati épületet. Merész ötlettel állt elő: egy olyan építészeti koncepcióval, amely két részből áll – egy vízszintes, üvegfalú alappal, ahol az ügyfélfogadás zajlik, és egy 75 méter magas kör alakú toronnyal, melyben az adminisztratív irodák kapnak helyet.
A torony kerek formája nem véletlen: ez biztosítja az irodák jobb elosztását egy központi mag körül, miközben az épület azonnal felismerhető sziluettet kölcsönöz. Emellett a torony magasabb része erős vizuális iránytűként szolgál a Créteil tájában, ahol akkoriban hiányzott a központi szerep.
A kiválasztott helyszín az önkormányzati épület felhúzásához egy kihívást jelentett: az alapjául szolgáló terület régi bányák helyén feküdt, amelyek nem voltak meglehetősen stabilak. Egy ilyen méretű épület megalkotásához az építészek összetett alapozási technikákat alkalmaztak, mély alapgerendákkal és egy központi teherhordó maggal.
Ez a műszaki kihívás egy egyedi épületszerkezet kialakítását eredményezte, mely a központ köré épült és a tartósságot szem előtt tartva tervezték. Bár nem mondhatjuk, hogy egy igazi felhőkarcolóról van szó, az hôtel de ville tornya máig az egyik legmagasabb épület Créteil városában,
1974-ben avatták fel a Créteili önkormányzatot, amely azóta szerves részévé vált a helyiek mindennapjainak. Nem csupán közigazgatási központként működik, hanem a város építészettörténetének egyik meghatározó időszakát is jelképezi, amikor minden még formálódott.
Az 1970-es évek jellegzetes stílusával, melyet időnként bírálat, másszor elismerés kísér, a városháza nem hagy közömböst senkit. Emlékeztet arra, hogy az építészeti döntések nemcsak esztétikai kérdések, hanem a társadalom döntéseinek tükrei is, és hogy akár az eltérő formák is tartós jelekké válhatnak a párizsi tájképen.
Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.
