Bemutatva a Velencei Filmfesztivál 2025 versenyprogramjában, az Órán kívüli egy történelmi dráma, melyet László Nemes rendezett, és Clara Royerrel közösen írtak. Miután bemutatta a Saul gyermekét és a Naplementét, a magyar rendező tovább kutatja Európa 20. századi történelmét ezzel a filmképvel, amely a háború utáni Magyarországon játszódik. A filmet a fiatal Bojtorján Barabás főszereplésével, Andrea Waskovics és Grégory Gadebois oldalán mutatják be a francia mozik 2026. március 11-én.
Budapest, 1957. Egy városban, ahol a kommunista rezsim elleni hőzönség leverései további sebeket hagytak, a fiatal Andor egyedül nő fel édesanyjával, Klárával. Ő az édesanyját arra neveli, hogy emlékezzenek elhunyt férjére, aki a náci koncentrációs táborokban fagyni, és az eltűnt apáról szőtt történet az identitásuk sarokköve. A gyerek ebben a forgatagban születik és nő fel, egy olyan országban, amely még mindig dolgozik a háború és a politikai represszió nyomán keletkezett sebeken.
Hirtelen érkező vidéki férfi felborítja ezt az érzékeny egyensúlyt. Az ismeretlen azt állítja, ő valójában Andor apja, így kétségbe vonva az anyja által elmesélt múltat. Ezzel a felfedezéssel szembesülve a fiú egy kivéhezhetetlen identitáskeresés közepébe kerül, ahol a családi biztonságot adó múlt repedezni kezd, és a valóság csak részletekben tárul elénk. Ebben a helyzetben a származás kérdése már nemcsak személyes, hanem az egész ország jövőjének is kérdése lesz, amely megpróbálja újraépíteni magát a század tragédiái után.
A film egy rendező családtörténetéből merít ihletet. László Nemes elárulta, hogy apja és nagyanyja sorsából inspirálódva alkotta meg ezt a sztorit, amely egy fiatal gyermekről szól, aki későn fedezi fel valódi nevét. Egy szigorúan önéletrajzi vallomás helyett a rendező egy olyan narratívát teremtett, amelyben a történetet a múlt emlékei, víziói és a 20. század traumáira adott vágyak és fantáziák szőtték át.
Az adott történelmi háttér központi szerepet tölt be. A cselekmény 1957-ben játszódik, egy évvel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után, amit a szovjet hadsereg nyomott el. A rendező számára ez az időszak egyfajta szimbolikus „árva ország” korszakát jelentette Magyarország számára, amelyet a nyugat gyakorlatilag elhagyott, és újra elnyomásba fulladó időszak vette körül. Ez a politikai háttér ágyazza meg a fiatal főhős személyes történetét és útkeresését.
Andor szerepére László Nemes az nyílt casting során Bojtorján Barabásra esett a választás. A film nézőpontját követi, és szándékosan korlátozza az információk mennyiségét a gyerek látómezejében. A rendező továbbra is formális kísérletezést folytat a vezető operatőrrel, Mátyás Erdélyjel: filmes technikák, módosított optikák, a kikacsintás és a hang szerepének kiemelése révén olyan szenzórius élményt kívánnak teremteni, amely a karakter szubjektív érzékelésére épül.
Az egyértelműen felvállalt hatások között szerepel Alan J. Pakula paranoia filmje, különösen a Klute és a The Parallax View, de az inspirációk között ott van David Lynch világa is, akinek Blue Velvet című alkotása a képkontúr mélyebb széléit, az árnyékos zónákat és a narratíva titokzatos rétegeit dolgozza fel. Ez a megközelítés aktív szereplőként próbálja meg a nézőt meglepni, akit egy belső labirintusként értelmezhető történet foglal el.
Árvák
Film | 2026
Bemutató: 2026. március 11.
Dráma | Játékidő: 2 óra 13 perc
Rendező: Nemes László | Szereplők: Barabás Bojtorján, Waskovics Andrea, Grégory Gadebois
Eredeti cím: Árva
Nemzetiség: magyar
A Árván című alkotásban László Nemes tovább mélyíti filmkészítési tevékenységét, amely az európai történelem által megrendített emlékek és identitások érzékeny kérdéseivel foglalkozik. Egy gyermek szemén keresztül mutatja be, hogyan alakítja a bizonytalan családi múlt a személyes és kollektív traumákat, illetve azok gyógyításának folyamatát.
Hogy tovább fokozza a moziélményt, tekintse meg a márciusi mozimustra, a aktuális filmeket és a év legjobb történelmi filmjeinek válogatását.
Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.
