Egyszer régen, a Disneyland Paris-ban akár egy egyszerű vetítés is úgy érezhette, mintha egy teljesen más világba lépne be az ember... Legalábbis ezt sugallták két, ma már eltűnt attrakció, a Discoveryland-ban: először a Captain EO, ami Michael Jackson vezette futurisztikus kalandba repítette a látogatókat, majd a Szégyen, de kicsi lettem a közönség, mely a Szalinski család-világát, de főként az 1989-es kultikus film adaptációját idézte meg. Mindkettő arról tanúskodik, hogy akkor a park szívesen játszott a filmek, a 3D-élmény és az elmélyülés lehetőségeivel.
Amikor Disneyland Párizs 1992-ben megnyílt, Captain EO kiemelkedő részét képezte a Discoveryland kínálatának. Az attrakció ekkor a Discoveryland színházában volt látható, és egy már híres, 3D-s film szerepelt benne, amely legendás háttérrel büszkélkedhet: George Lucas tervezte, Francis Ford Coppola rendezte, és Michael Jackson játszotta a főszerepet. Csak ez elég is lenne! Egy népszerű látványosság, de végül 1998. augusztus 17-én bezárt, hogy helyet adjon más kalandoknak.
Az, ami Captain EO különlegességét megkülönböztette, nem csupán Michael Jackson jelenléte volt, hanem az egyedi stílusa is: egy hibrid műalkotás, amely félig zenés videó, félig sci-fi és futurisztikus pop-történet keveréke. A látványos kosztümök, precíz koreográfiák, az állandóan jelenlévő muzsika, 3D-effektek és a galaktikus hangulat úgy alkották meg azt a vizuális élményt, ami tipikusan a nyolcvanas évekhez kötődött. Egyszerűen szólva: egy olyan attrakció, ami semmi máshoz nem hasonlított, és teljes mértékben vállalta harsány és lenyűgöző stílusát.
Van egy további részlet, ami még mindig növeli a kis legendáját: miután Michael Jackson 2009-ben elhunyt, a filmet többször is újra műsorra tűzték több Disney parkerdeben. A Disneyland Paris-ban Captain EO 2010. június 12-től 2015. április 12-ig volt látható. Egyfajta nosztalgikus emlékeztető, mintha az egykori vidámpark néhány évre újranyitotta volna a térben és időben egy futurisztikus kapszulát, tele lézersugarakkal, füsttel és futurisztikus kabátokkal.
Miután Captain EO kipipált, a Discoveryland ismét más hangvétel felé fordul, ezúttal egy új attrakcióval, ami továbbra is a Discoveryland Theater színpadán látható: Drága, összenéztünk a közönséggel. Ez egy színházi adaptációja annak a világnak, amit az eredeti film, a Honey, I Shrunk the Kids nyújt, magyarul Drága, összemorzsáltam a gyerekeket. A párizsi változat 1999. március 28-án nyílt meg a nagyközönség előtt.
Itt már nem azzal a céllal tesznek meg mindent, hogy egy bolygót mentsenek meg intergalaktikus dalokkal. A közönség belép Dr. Wayne Szalinski laboratóriumába, és – nem szándéka ellenére – az ő híres összezsugorító gépének áldozatává válik. A 3D-film alapötlete egy rendkívül egyszerű, mégis zseniális elképzelésen nyugodott: elhitetni a nézőkkel, hogy más méretosztályba kerültek. Egy egér földönkívüli óriásnak tűnhetett, egy kutya pedig egész teremnyi embertől általános viszketést vagy tüsszentést produkált, miközben a mindennapi tárgyak hirtelen hatalmas fenyegetésekké váltak.
Ez a látványosság különlegességét az 3D és a termi hatású terem együttes jelenléte adta. A Disneynél ez a fajta előadás nem csupán szemlélésre volt kijelölve: valóban átélhetővé vált. A székek, a hangok, az érzéki meglepetések és a szinkronizált effektusok fokozták a játékos örömöt és a nyüzsgő izgalmat. Nem egy hagyományos érzéki átélésre szolgáló attrakció volt, hanem egy olyan terem, ahol minden arra irányult, hogy az ember úgy érezze, az akció túlcsordul a képernyőn. És pont ez az, ami egy generáció számára felejthetetlenné tette ezt az élményt.
Az, ami összeköti Captain EO-t és a Chérie, j’ai rétréci le public-t, valójában az, hogy helyüktől függetlenül képesek elhozni a látogatónak azt az élményt, amikor átlépi a filmszínház és a vidámpark közti határt. Az egyik futurisztikus popképzeletbe repít, ahol Michael Jackson szárnyal, míg a másik egy klasszikus sci-fi vígjátékba kalauzol, melyet a Disney jegyez. Két teljesen különböző világ, mégis közös bennük az ígéret: nem csak nézőként maradni, hanem átélőként lépni az élmény határára.
Ma ma már ezek az attrakciók eltűntek a Disneyland Paris tájképeiből, mégis külön helyet foglalnak el a rajongók emlékezetében. Talán azért, mert egy olyan korszak meséit idézik, amikor a Discoveryland bátran próbálkozott a legkülönösebb, leglátványosabb, és néha egészen bájosan harsány élményekkel. És ha őszinték akarunk lenni, egy olyan park, ami képes megkérdőjelezni, hogy "Michael Jackson videójában vagyok" vagy "óriásgyerekkel kerülök szembe", mindenképpen megérdemel egy kis nosztalgikus vastapsot.
Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.
