Az itt említettpárizsi városháza a találóan elnevezett Place de l'Hôtel de Ville téren áll. Az 1982 óta sétálóutca, ez a nagy és gyönyörű párizsi tér ma már számos rendezvény helyszínéül szolgál a helyiek és a turisták számára egyaránt. Télen jégpályává, nyáron a Fnac Live fesztivál koncerthelyszínévé, nyáron pedig a nagy sportesemények, például a labdarúgó-világbajnokság közvetítésének helyszínévé változik, mindig élénk és tudja, hogyan hozza össze a tömegeket.
De ha néhány évszázaddal visszamegyünk a múltba, Párizsnak ezen a részén nincs foci- vagy korcsolyapálya, csak homoksivatag - más szóval sztrájk. 1141-ben ifjabb VII. Lajos eladta a területet a Szajnán árukat szállító kereskedőknek, és nagyon hamar a folyó partján egy sor kis kikötő alakult ki, amelyeket Port de Grève néven csoportosítottak, hogy felváltják a túl kicsivé vált Port Saint-Landry-t azÎle de la Cité-n található Port Saint-Landry helyett. Itt egész nap szénát, búzát, sót, szenet, bort és fát rakodtak ki.
A Port de Grève közelsége és a rajta áthaladó áruk miatt létrejött egy nyilvános piac: a Place de Grève, amely sok, állandó munkahellyel nem rendelkező párizsi lakos munkahelye volt. Abban az időben könnyű volt munkát találni a napra, ha kora reggel a Place de Grève-ra mentek. Csak a rend kedvéért: a "faire grève/se mettre en grève" kifejezés, amely korábban azt jelentette, hogy "abbahagyni a munkát", valójában azt jelentette, hogy "a Place de Grève-on állni és várni a munkára"!
1648-ig minden évben a Place de Grève téren tartották a Szentivánéji máglyát. Ez alkalommal pedig egy nagyon furcsa és egyenesen hátborzongató szertartásra került sor! Az égetésre kész fahasábok és ágak tetejére egy macskákat tartalmazó kosarat helyeztek. A király ezután meggyújtotta a tüzet, és a téren összegyűlt tömeg éljenzése közepette élve elégette a macskákat.
Még sötétebb, a Place de Grève sokáig nyilvános kivégzések helyszíne volt. Az elsőre 1310-ben került sor: Marguerite Porette-et és egy papot eretnekség miatt máglyára küldték. 1610-ben Ravaillac-t felnégyelték, mert merényletet követett el IV. 1680-ban pedig Catherine Deshayes-t, a mérgezési ügy hírhedt mérgezőjét élve elégették boszorkányságért. A 18. században a Place de Grève-on folytatódtak a kivégzések. Itt került sor az első guillotine általi kivégzésre 1792-ben! Azt is mondják, hogy a tömeg csalódott volt a kivégzés gyorsasága miatt. 1832-től kezdve a kivégzéseket már nem a Place de Grève-en, hanem a rue du Faubourg Saint-Jacques-on hajtották végre.
A Második Birodalom idején Haussmann báró megnagyobbította a teret, és a ma ismert külsőt adta neki. A tér 1803-ban véglegesen átnevezték Place de l'Hôtel de Ville-re. 2013-ban a "Place de l'Hôtel de Ville" kiegészült az"Esplanade de la Libération" felirattal, hogy tisztelegjenek az ellenállók, a szabad franciák, a szövetségesek és az összes felkelő előtt, akik 1944. augusztus 24-ről 25-re virradó éjszaka felszabadították Párizst.
Most, hogy ismeri a történetét, soha többé nem fog ugyanúgy tekinteni a Place de l'Hôtel de Ville-re!
Hely
Place de l'Hôtel de Ville
Place de l'Hôtel de Ville
75004 Paris 4
Árak
Ingyenes
