A párizsi metró egyik legszebb állomásaként számon tartott Arts et Métiers állomáson naponta több ezer utas halad át. Lehet, hogy mostanra már észre sem vette, de elgondolkodott már azon, hogy miért néz ki úgy, ahogyan néz ki? Mindenesetre, amikor a 11-es vonalon áthaladsz az állomáson, meglepő a kivételes dizájnja. Miért néz ki ez az állomás úgy, mint egy tengeralattjáró? Mi a története ennek a radikális átalakulásnak?
1994 előtt az Arts et Métiers úgy nézett ki, mint sok más párizsi pályaudvar, a jellegzetes fehér csempékkel. Ez az év októberében megváltozott, amikor egy jelentős esemény, a Conservatoire national des Arts et Métiers kétszázadik születésnapja alkalmából felújították. Ezt a radikális változtatást nemcsak az évforduló megünneplésére tervezték, hanem azért is, hogy egyedülálló élményt nyújtson az utazóknak. A Conservatoire national des Arts et Métiers eredetileg arra volt hivatott, hogy tudományos és műszaki tárgyakon alapuló bemutatókon keresztül képezze a technikusokat és mérnököket. Ma a Musée des Arts et Métiersnek ad otthont, amely a jelentős műszaki és technológiai újításokkal foglalkozik.
A művészet és a metró közötti kapcsolat nem új keletű. Hector Guimard építészmérnökkel kezdődött, aki 1900-ban a Compagnie du Chemin de Fer Métropolitain (CMP), az RATP elődje megbízásából 167 építményt készített, köztük a párizsi metró bejáratainál lévő híres ékítményeket, a szecesszió szimbólumait. Ez a kezdeményezés a merészség és a modernitás kifejeződése volt, ami ahhoz hasonlítható, mintha a mai kor neves építészét hívták volna meg. Bár a háború utáni időszakban ez a művészeti fúzió visszaesett, az 1970-es években a kulturális és művészeti állomások létrehozásával újjáéledt. A Louvre-Rivoli állomás például a múzeum 1968-as szobrainak öntvényeit állította ki, míg az Arts et Métiers-t Jules Verne Nautilus című műve ihlette. A művészet és a tömegközlekedés közötti szinergia nem csak Párizsban létezik: hasonló projektek léteznek Bécsben, Nápolyban és Stockholmban is, amelyek a művészetet állandó jelleggel integrálják a metróba, illusztrálva a tömegközlekedés művészeti megrendeléseinek világméretű hagyományát.
A Musée des Arts et Métiers és az RATP közötti partnerségnek köszönhetően született meg ez a merész projekt. Az állomást olyan térré alakították át, amely Jules Verne híres Nautilus tengeralattjárójának világát idézi, amely ma a technikai fejlődés szimbóluma. François Schuiten belga rajzfilmes és díszlettervező Benoît Peeters francia forgatókönyvíróval együttműködve volt a projekt kreatív agya. A belga képregényvilág nagy neve, François Schuiten a Les Cités Obscures című sorozat egyik szerzője, amely képzeletbeli városokat tár elénk szédítő, retro-futurisztikus építészettel. Az Arts et Métiers című munkája ennek az esztétikának a kiterjesztése, ahol a metró egy párhuzamos világ kapujává válik.
Inspirációjukat Jules Verne fantasztikus történeteiből merítették, többek közötta "Húszezer mérföld a tenger alatt" és"A titokzatos sziget" című regényekből. Az állomást most szegecselt rézlemezek borítják, magával ragadó retro-futurisztikus hangulatot teremtve. A reklámok hiánya és az aprólékos részletek, mint például a boltozatba épített fogaskerekek és mechanizmusok, erősítik ezt az egyedi hangulatot.
A belső térben sárgaréz nyílászárókon keresztül történelmi találmányokat ábrázoló modelleket csodálhatunk meg, amelyek a Konzervatórium előtt tisztelegnek. Ezek a miniatűr kiállítási tárgyak lenyűgöző betekintést nyújtanak a múzeum által ünnepelt tudományos és technikai vívmányokba.
Az állomás nevei arannyal vannak díszítve, csakúgy, mint a rézsút rögzítő csavarok és az "alagút" mentén lévő bukólyukak körvonalai. Fent impozáns fogaskerekek díszítik a mennyezetet, a klasszikus ülések különlegessége pedig az, hogy fából készültek.
François Schuiten más projektekhez is kölcsönözte egyedülálló tehetségét, például a brüsszeli Porte de Hal pályaudvarhoz és az amiens-i Jules Verne-házhoz. Az építészet, a történelem és a sci-fi iránti szenvedélye minden egyes munkáján átsüt.
A párizsi metró számos állomásához hasonlóan az Arts et Métiers is bezárták a megszállás alatt, 1939 és 1944 között. A pletykák szerint azonban az ellenállók diszkréten használták üzenetek és felszerelés szállítására. A Conservatoire des Arts et Métiers közelében található, ahol tudósok és mérnökök kaptak helyet, és az akadémiai és ipari világhoz kapcsolódó ellenállók találkozóhelyként használták.
Ma a 3-as és 11-es vonalak közötti kapcsolatot egy hosszú folyosó és több lépcső jelzi. Az 1960-as években azonban mozgólépcsőt szereltek fel, hogy megkönnyítsék a két szint közötti közlekedést. Mivel az állomás szűkössége miatt túl nehézkesnek és nem hatékony, az 1980-as években leszerelték, és helyet adtak a ma látható lépcsőnek. Egy elfeledett részlet, amely a metró számos átalakulásáról tanúskodik az idők során.
Az Arts et Métiers metróállomás a párizsi közlekedés egyedülálló arculatát mutatja. Ez egy szokatlan utazás az emberi kreativitás és találékonyság történetébe. Egy állomás, ahol a múlt találkozik a jövővel, ahol a művészet találkozik a mindennapi vonattal. A történelemrajongók, a sci-fi rajongók vagy a szokatlan dolgok kedvelői számára az Arts et Métiers állomás egy másik világba, 20 000 mérfölddel a tenger alatt, Párizs szívében kínál utazást.
Referenciák :
Hely
Arts et Métiers állomás
51 Rue de Turbigo
75003 Paris 3
