Párizsi maraton: miért éppen ez a 42,195 kilométeres táv?

Által Rizhlaine de Sortiraparis · Fotók Cécile de Sortiraparis · Frissített 2026. április 12.-kor18:30
Amikor a Párizsi Maraton épp a 49. kiadását zárta vasárnap, 2026. április 12-én, sokak fejében még mindig motoszkál a kérdés a célegyenes után is: miért éppen 42,195 kilométer a maratoni táv? E távolság, amely immár szentségként él a futók között, mögött olimpiai, királyi múltra utal... és egy kicsit hihetetlennek tűnik.

[visible|fin="01/05/2026 0h"]42,195 km, a maraton távja, ezt futják még a Párizsi Maraton futói a Párizsi maraton 49. kiadásán is, amelyet 2026. április 12-én tartottak a főváros utcáin. De miért pont ez a pontos szám? Miért ne legyen 40 km, vagy egyszerűen 42, vagy akár 45 a kiszabott táv? Elmagyarázzuk.

[visible|debut="01/05/2026 0h"]42,195 km, a maratoni táv, amit a Párizsi Maraton futói meg fognak tenni a 50. kiadásra. De miért ez a pontos szám? Miért ne legyen 40 km, vagy sima 42, vagy akár 45 a ráadásul? Íme a magyarázat.

Kezdetben egy legenda van. Egy görög futár története, Phidippidès — vagy Philippidès a verziótól függően — aki állítólag a Marathon és Athén között futott, hogy bejelentse a görögök győzelmét a perzsák felett. A modern maraton ehhez a híres jelenethez kapcsolódik: az athéni első modern olimpiai játékokra, 1896-ra találták ki, visszautalva erre az ókori képzeletre. Abban az időben a táv még nem volt rögzítve: körülbelül 40 km körül alakult, és kiadásonként változott.

Az igazi fordulópont a londoni olimpiai játékok 1908-as eseményeiben érkezik el. A szervezők ekkor egy olyan útvonalat jelöltek ki, amely a Windsor-kastélytól indul és a londoni stadion királyi tribünjéig vezet. Ennek eredménye: a futás hossza 42 km és 195 m, vagyis 26 mérföld és 385 yard. Igen, a maratoni táv legendás hossza nagyrészt egy olyan pályának köszönhető, amely egy kastélyt és a királyi tribün összekötésére lett tervezve.

Ez a távolság még nem volt általános szabály, de a londoni megmérettetés mély benyomást tett, különösen azért, mert rendkívül intenzív érkezéssel vált híressé az olimpiai történelemben: az olasz Dorando Pietri az elsőként érkezett a stadionba, ám rendkívüli kimerültségben volt, rossz irányba fordult, majd az utolsó métereken többször is összeroskott. Fegyelmi tisztviselők segítették fel, és ő a mezőny elején ért célba, mielőtt éppen kizárták volna, mert külső segítséget kapott. A hivatalos győzelem tehát a Johnny Hayes-t illette.

Lépésről lépésre ez a formátum egyre inkább megszilárdul, egészen odáig, hogy 1924-től az olimpiák standardjává vált. Ma is a World Athletics határozza meg a maraton hosszát 42 195 km-ben. Tehát ez a táv egy véletlenek összjátékából alakult hagyomány.

 

Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.

Hasznos információ
Hozzászólások
Pontosítsa a keresést
Pontosítsa a keresést
Pontosítsa a keresést
Pontosítsa a keresést