Tosca a Bastille-Operában: egy lírai dráma a szerelem és a hatalom küzdelméről

Az Opéra Bastille színpadán Giacomo Puccini Tosca című operáját Pierre Audi rendezésében láthatjuk 2026. március 12. és április 18. között. Ez a ikonikus mű moralitási kérdéseket boncoló drámai alkotás a politikai feszültségek színterén, Rómában, 1800-ban játszódik.

Zsarolás, abszolút hatalom és végzetes szenvedély... Tosca, opera három felvonásban, Giacomo Puccini műve, az Opéra Bastille-ban lesz látható 2026. március 12-től április 18-ig. Az eredetileg Rómában, 1900-ban bemutatott mű a lírai repertoár egyik ikonikus alkotása, amely ebben a produkcióban Pierre Audi rendezésében kerül színre. Az esemény Rómában játszódik 1800-ban, és központi szereplője a áriázó Floria Tosca című énekesnő, aki erkölcsi és politikai dilemma elé kerül, miközben szerelme, a festő Mario Cavaradossi életveszélyben van, és a rendőrfőnök Scarpia fenyegeti. A szerelem szenvedélye, az abszolút hatalommal való visszaélés és a veszélyes politikai helyzet összefonódik ebben a precízen összefoglalt drámában, ahol minden döntés következménye végzetes lehet.

Victorien Sardou egyik művére alapozva, Tosca librejében a feszültség átható történet rajzolódik ki, amelyben a republikánus eszmék és a vallási támogatással megerősített monarchikus hatalom ellenállásba sodródik egymással. Giacomo Puccini itt olyan zeneművet alkotott, ahol a feszültség már a legelső hangzásokban érződik, erőteljes és kifejező hangszerelést helyezve előtérbe. Az opera váltogatja az intimebb, személyes pillanatokat a nyílt konfliktusokkal, miközben a szereplők érzelmei kerülnek középpontba, különösen a meghatározó áriákkal, amelyek a mű sajátosságává váltak.

Tosca : l'opéra de Puccini à l'Opéra Bastille — ©Vincent Pontet/Opéra national de Paris

Jelentős hatalommal járó rendezés

A Pierre Audi által rendezett színpadkép, amely már jól ismert a párizsi közönség előtt, különösen lenyűgöző egy hatalmas kereszt által uralt díszlettel. Ez a vizuális elem meghatározza a tér szerkezetét, és folyamatosan emlékeztet arra, hogy a vallási intézmény mindig is szorosan jelen volt a szereplők sorsában. Az egyház képe itt mint a politikai hatalommal szorosan összefonódó erő jelenik meg, amely az egyének feletti elnyomás része. Ez a díszlettervezési választás szimbolikus értelmezést ad a műnek, miközben megőrz minden eredeti narratívát és cselekményt.

Anélkül, hogy eltávolodna a hagyományoktól, ez az előadás az Opera Bastille színpadán a drámai érthetőségre és az Puccini által átszőtt történelmi és politikai kérdések hangsúlyozására helyezi a hangsúlyt.