Ez az középkori torony, amely páratlan kilátást nyújt az Essonne vidékre, valaha a fény mérésére szolgált.

Montlhéryban, az Montlhéry városában, az Essonne régióban rejtőzik egy évszázadok óta álló középkori tornyok. Bár a montlyheri kastélyt már 1008-ban említik, amikor III. Róbert király erdeiben Thibaud, a király erdőmestere erődítést épít, kevesen tudják, hogy ez az emlékegyüttes fontos szerepet játszott a francia tudománytörténet alakításában.

Stratégiai elhelyezkedése Párizs és Orléans között különösen fontos szerepet töltött be a Capet-ház királyai számára, de sok évszázaddal később egy jelentős tudományos kísérletek helyszínévé vált. Induljunk hát el felfedezni ezt a "Essonne világító tornyát", amely segítségével sikerült kiszámítani a fény és a hang terjedési sebességét.

Az első vár 1104 és 1107 között pusztult el, amikor a montlherie-i bárók szembeszálltak a királlyal. Szent Lajos leégettette a kastélyt, de a tornyot megkímélte. A XIII. század elején, IV. Fülöp Ágost uralkodása alatt épült újjá a ma is látható formájában. A jövőbeli király, Lajos IX, aki Szent Lajos néven vált ismertté, menedéket talált itt a bárók felkelése idején. A párizsiak gyalog vonultak ki Montlheribe, és kísérték el a jövendő királyt Párizsba. A legenda szerint, miután 1254-ben a kereszteshadjáratból tért haza, Szent Lajos egy kápolnát építtetett a kastély bejáratánál, melynek alapjai ma is láthatók balra, a híd előtt, a híd előtti részen.

Hogyan segítette a Montlhéry torony a tudományos kísérletekben?

1347-ben a várat megtámadták és elfoglalták az angolok. 1382-ben jelentős helyreállítási munkálatokat kezdett Olivier de Clisson, Franciaország főkapitánya. Bővítette a lakótoronyot négy szinttel, körbejárható sétányt és kemencéket is létesített. Ekkor a vár stratégiai ponttá vált az ágyúval és fosztogatással fenyegető bandák számára. Elegük lett a zsarolásból, így Montlhéry lakói Henri IV alatt, 1591-ben elérték, hogy a várat kőbányaként használhassák, így már nem szolgálhat veszélyforrásként. Ekkor tégla- és kőanyagként használták az építkezésekhez.

De még aztán a XIX. században kezdődik a Montlhéry torony második, lenyűgöző élete. Az 30 méteres kiemelkedő magasságával, ami összeadódik a 127 méteres domboldallal, több tíz kilométerről lehet akadálytalanul megfigyelni. 1822-ben François Arago, az Párizsi Obszervatórium csillagászprofesszora, járul hozzá a történelmet író eseményhez, melyben Louis Joseph Gay-Lussac és Urbain Le Verrier társaságában egy látványos kísérletet hajtanak végre: egy ágyúcsapást mérnek a torony tetejéről. A hangot a 18,612 km-re lévő Villejuif-i obszervatórium hallja. Ez az eset lehetővé teszi a hangsebesség kb. 340,885 méterre másodpercenként történő meghatározását, ami kivételesen pontos érték a valódi 332 m/sechez képest.

Milyen jelentős felfedezést tettek a torony óta?

1864-ben az asztrológus Alfred-Marie Cornu a toronyban egy még merészebb kísérletbe fogott: kiszámította a fény sebességét a várkastély és a párizsi Obszervatórium között, mely mindössze 23 kilométerre található egymástól. Egy különösen kifinomult fogaskerekes szerkezettel mérte az időt, és így eredményezett egy 300 400 km/sec körüli értéket, ami az akkori tudományos szinthez mérve rendkívül lenyűgöző volt, és már közel állt a mai mérésekhez. Ez a fontos felfedezés mély nyomokat hagyott a Montlhéry környéki tudománytörténetben, jóval azelőtt, hogy a Saclay-féle mezőpont ismertté vált.

• Olvassa el még
• Az 2026. május 18–24-i hét legjobb ajánlatai Párizsban és az Île-de-France régióban
• Párizs ingyenes múzeumai és az Île-de-France-ben található ingyenes műemlékek: a kulturális ajánlatok

A torony több hosszú évadon át szolgált átviteli pontként a Chappe- vagy optikai távíró rendszer számára, mielőtt a vezeték nélküli távíró váltotta fel. 1840 óta műemlékként nyilvántartották, majd a 2000-es években számos biztonsági felújításon esett át, végül 2012. szeptember 15-én nyithatta újra kapuit a látogatók előtt.

Hogyan látogassuk meg Montlhéry bástyáját?

Ahhoz, hogy felfedezze ezt az essonni örökség egyik gyöngyszemét, egy kis bátorságra lesz szükség, és meg kell mászni a 138 lépcsőfokot, amelyek a várfok tetejére vezetnek. A jutalom azonban messze felülmúlja az erőfeszítést: a 30 méteres magasságból káprázatos 360 fokos panorámára nyílik lehetőség a medence délnyugati részén és azon túl is. Tiszta időben még a távolban feltűnik a párizsi Eiffel-torony is, ami tanúsága annak, hogy ez a magaslat, mely 137 méter magasan emelkedik a föld fölött, különleges pozícióval bír a térségben.

Egyszerűen felfedezhető a Marcoussis-i CNR és a Montlhéry bájos városa, amely lent marad. A torony látogatható az áprilistól októberig tartó hétvégéken, 14 órától 18 óráig, utolsó felmászás 17:30-kor. A belépőjegy ára 3 euró teljes árban, és ingyenes 6 év alatti gyermekek számára. A teljesség igénye nélkül élményt nyújtóbb egyéni túrák helyett választhatók a vezetett séta a toronyban és a városban, amelyeket 8 eurós árban kínálnak, és segítenek mélyebben belemerülni e hely eredetregényes történelmébe. Ajánlott tájékozódni a Montlhéry városának hivatalos oldalán a pontos nyitvatartási időpontokról.

Ingyenes sétaútvonal nyílik a látogatók számára a helyszín körül

Az oldal nemcsak a tornyot foglalja magában. Fedezzük fel A torony sugárútját, egy 2 kilométeres sétányt, mely egész évben nyitva áll látogatók előtt. Körülbelül 1 órá15 perc alatt végigsétálható, és valódi történelmi utazást kínál Montlhéry múltjába. A talajon elhelyezett szegecsek segítségével könnyen követhetjük az utat, amely a város főbb történelmi helyszíneire vezet. A vándorutat táblák díszítik, amelyek az évszázadok során Montlhéry históriáját mesélik el.

Az vár romjaira, köztük a sarkantyú-tornyokra, a kaputoronyra, a nyitott járdákra és a kútjára, valamint a Szent Lajos kápolna alapjaira is betelhet a szem. A helyszín körüli sétaösvény ingyenes és mindenki számára nyitott, csupán a toronyba való felmászás fizetős. Ez nagyszerű lehetőség arra, hogy átérezzük a középkori hangulatot, miközben szabad levegőn, lenyűgöző történelmi környezetben sétálhatunk.

Röviden, ez az essonne-i torony nem csupán egy egyszerű középkori emlék. Kiváltságos tanúja Franciaország történelmének, olyan eseményeknek, mint III. Béla, Nagy Péter vagy Szent Lajos király uralkodása, de ugyanígy a XIX. században bekövetkezett jelentős tudományos áttöréseknek is. Egy történelmi hely, amely valóban megérdemli, hogy meglátogassuk, legyen szó az örökség iránti rajongásról, a tudománytörténeti érdekességekről vagy egyszerűen a szép kilátásokról. További információk az időpontokról és a túrákról a Montlhéry hivatalos oldalán.