Transavia megnyitotta a szezont, de nem biztos, hogy ez az utolsó repülés lesz. Az Hormuz-szoros Irán általi blokkolása óta 2026. február vége óta az európai légitársaságok egyre nehezebb egyenlettel állnak szemben: a repülés sokkal költségesebb, és egyes útvonalak egyszerűen már nem térülnek meg. Ha a válság a tavaszon túl is fennmarad, repülés-rendszerű törlések halmozódhatnak fel, és jóval több utast érinthetnek a párizsi agglomerációból induló repülőterekről, mint a Párizs-Orly vagy a Roissy Charles-de-Gaulle.
A gond egy kifejezetten rosszul megválasztott naptárból adódik. Az európai légi forgalom csúcsát hagyományosan május közepén éri el a hosszú hétvégék és az első nyaralások időszaka. Pont ekkor érhetnek a kerozinkészletek a legalacsonyabb szintjükhöz. Más szóval: a kereslet itt szökőárként zúdul be, miközben az ellátás a legsebezhetőbb. Willie Walsh, az IATA vezetője arra figyelmeztetett, hogy ha a válság továbbra is fennáll, május végére óriási mértékű lemondások léphetnek fel Európában.
Aird France-KLM és a Ryanair vezérigazgatói mindketten nyilvánosan jelezték: 2026 májusától számítani lehet jelentős zavarokra a járatok menetrendjében. Szokatlan a hangvétel: a légitársaságok vezetői általában kerülik a pánikot keltő nyilatkozatokat, hogy ne riasszák az utasokat. Ha pedig közszereplésre kerül sor, akkor a helyzet valóban aggasztó lehet.
A Franciaországból kiinduló legnagyobb kockázatú összeköttetések elsősorban a szezonális alacsony költségű járatok: a Volotea, a Transavia és néhány nemrég megnyílt easyJet-járat lennének az elsők, amelyeket feláldoznának, ha a költségek tarthatatlanná válnának. A hosszú távú járatok a Perzsa-öbölbeli központokon keresztül (Dubaj, Doha, Abu-Dzabi) szintén sebezhetőek, mivel a helyi kerozinellátás bizonytalan.
A készletek feszességét jelzi: Liège repülőterén két Boeing 767-es teherszállító gépnek Brüsszel-Zaventem felé kellett módosítania útvonalát március közepén, mert nem állt rendelkezésre elegendő üzemanyag-mennyiség. Ez a fajta incidens, bár még elszigetelt, könnyen megismétlődhet, ha a tartalékok szintje tovább esik. Az A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint több európai országban ma már kevesebb mint húsz napos repülőmotor-üzemanyag-készlet található. Ha ez a szint 23 nap alá kerül, egyes repülőtereken fizikai hiányok léphetnek fel, ami sorozatos járattörlésekhez vezethet.
A hedging (az üzemanyagár fedezésére szolgáló pénzügyi védelem) védi a társaságokat az árfolyam-ingadozásoktól, de nem a repülőtereken felbukkanó kerozinhiány ellen. A legsötétebb forgatókönyv szerint egy hosszú távú fegyveres konfliktus tartós ellátási zavarokat okozna, és ezek a fedezeti ügyletek működésképtelenné válhatnak. Még Ryanair, amely piacvezető a védelmi szempontból, arra figyelmeztetett, hogy a helyzet romlása esetén a május–július közötti időszakban járatai 5–10%-át lemondhatják vagy törölhetik. A Lufthansa oldalán pedig 2026 októberéig már 20 000 rövidtávú járatot töröltek, és a régióbeli CityLine leányvállalatot üzemanyag-takarékosság miatt bezárták.
A legfontosabb reflex: ne mondja ki magának, hogy lemondja. Ha a légitársaság mondja le a járatot, teljes visszatérítést kap, és adott esetben kártérítés jár az EU 261/2004-es rendelet szerint. Ha maga kezdeményezi a lemondást, ezek a jogok elvesznek. Vitás helyzetben a DGAC továbbra is Franciaországban a jogaink védelméért felelős hatóság. A lemondott járatok esetére vonatkozó jogorvoslatok című útmutatónk részletesen összegzi a teendőket.
A Sortiraparis oldalán érdemes tovább olvasni:
