Montreuilben Montreuil, a Seine-Saint-Denis megyében a barackfalak a helyi történelem részévé válnak. Több évszázadon át ezek a falak lehetővé tették a barackfák termesztését az Île-de-France-i éghajlat ellenére. A helyszín ma úgy ismert, mint városi kertészeti örökség példája.
Történetük a 17. századtól datálható. Feladatuk egyértelmű volt: megóvni a fákat a hidegtől, és segíteni őket abban, hogy jobban érjenek. A falak, amelyeket gyakran vakoltak, a nap melegét a nap folyamán elraktározzák, majd a hőmérséklet halványodásakor adni is vissza. Ezzel a módszerrel létrejött egy olyan mikroklíma, amely kedvezett az őszibarack termelésének. A fákat a falak mentén ültették, s növekedésük során idomították őket. A kertészek így Paris környékén is hozhattak gyümölcsöt, egy olyan területen, amelyet egyébként kevésbé találtak alkalmasnak erre a kultúrára.
Montreuil-ben az egyik használt technika a loque-kötözésnek nevezett módszer. Ennek lényege, hogy a sétálók ágait a falakhoz apró textilcsíkokkal rögzítik. Ez a megoldás lehetővé tette az ágak egyenletes eloszlását, a termések napfényhez való jobb hozzáférését és a gondozás megkönnyítését. Ez a munka precizitást igényelt. A kertészek metszik a fákat, figyelik növekedésüket, és alakítják azokat úgy, hogy a falhoz simuljanak. E tudás részben felel a Montreuil-i őszibarack hírnevéért.
A 19. században a barackfalak fontos szerepet játszottak a város életében. A Montreuil területének nagy része ekkor e termesztésnek adott otthont. A gyümölcsöket a párizsi piacokon értékesítették, és minőségükkel kiemelkedőnek tartották őket. Az idő múlásával azonban ez a tevékenység visszaszorult. A vasút megérkezése megkönnyítette a más régiókból származó gyümölcsök szállítását. A városiasodás is csökkentette a művelt területeket. Sokan falakat tűntek el vagy haytalan állapotba kerültek.
A barackfalak majdnem eltűntek. A helyszínt nagy infrastrukturális tervek is veszélyeztették, különösen az A86-os autópálya meghosszabbítása. Megőrzése több mozgalom eredményeként történt. Kertészek, majd helyi egyesületek hívták fel a figyelmet erre az örökségre. Az első védelmet a második világháború idején érték el, majd a helyszín egy részét 2003-ban a helyszínek és tájak védelmére osztályozták. Azóta az egyesületek, köztük a MAP, az önkéntesek és a Montreuil városa fokozatosan helyreállítják a falakat, karban tartják a parcellákat és nyitva tartják a helyet a közönség előtt. A barackfalak tehát hivatalos védelem és a helyi elkötelezettség együttesének köszönhetően maradtak fenn.
A barackfalak ma Kiemelkedő Kertként vannak nyilvántartva, mert városi környezetben tanúskodnak egy korábbi mezőgazdasági szerveződésről. A helyszín megőrizte annak a falakból, parcellákból és termesztési technikákból álló táj nyomait, amely meghatározta Montreuil történetét. Ez a besorolás egyúttal egy még élő örökség kiemelését is szolgálja. Egyes szervezetek gondozzák egyes parcellákat, helyreállítják a falakat, és kertészkedés, ökológia és tudásközvetítés köré szervezett programokat és eseményeket rendeznek.
A cél nem az, hogy a korábbi intenzív termeléshez térjünk vissza. Ennek ellenére a felújítás lehetővé teszi, hogy bizonyos parcellákon ismét barackfák nőjenek. Ez az egyik fontos tétel a mostani projektben: a falak megjavítása, hogy visszanyerjék eredeti funkciójukat. A megközelítés tehát egyszerre örökségvédelmi, ökológiai és pedagógiai: megmutatni, hogyan működtek ezek a falak, megőrizni egy adott mesterség tudását, és visszaadni a gyümölcsfáknak helyet ebben a városi tájban.
Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.
Dátumok és menetrendek
Nak,-nek 2026. május 17. Nál nél 2027. december 26.
Hely
Murs à pêches - Montreuil
Impasse Gobetue
93100 Montreuil
