Meg lehet tekinteni a Garnier Operaház kulisszáit? Azok a titkok, amelyeket a nézők nem látnak

A Opéra Garnier belsejében egy igazi láthatatlan világ bújik meg. Monumentális színpad, gépezetek, a művészeknek fenntartott előcsarnokok, műhelyek és a titokzatos földalatti víztároló... kulisszák a Palais Garnier története annyira magával ragadó, mint maga az épület. De valóban meg lehet őket látogatni?

Minden évben több százezer látogató lépi át az opera kapuját, hogy megcsodálja a hatalmas márványlépcsőt, a Versailles-i Tükörterem ihletésére épült Nagy Foyert és a Marc Chagall 1964-ben megalkotott híres mennyezetét. Ám ezek a pompás terek csak a műemlék egy részét képezik!

A Második Birodalom díszleteinek mögött ott rejtőzik egy titkos univerzum, ahol nap mint nap táncosok, muzsikusok, színpadi gépészek, jelmezkészítők, kellékesek, parókások, villanyászok és rendezők dolgoznak. Valódi méhkas-ként működik a Garnier-palota, amelyet úgy terveztek, hogy egy óriási gépezet legyen az előadások gyártására.

Kulisszái, szinte olyan hatalmasak, mint a nyilvános terek, tanúskodnak a Charles Garnier építészeti zsenialitásáról és a színházi technikák fejlődéséről az elmúlt közel 150 évben. Turistaként mégis mit érdemes megnézni pontosan?

Olyan palotát képzeltek el, amely elvarázsol — és tökéletesen működik

A Garnier-Operaház története 1861-ben kezdődik, amikor Napóleon III. pályázatot hirdet egy olyan új operaház megépítésére, amely méltó a fővároshoz. A várakozásokkal szemben egy fiatal, még viszonylag kevéssé ismert építész, Charles Garnier, nyeri meg a projektet. Tizenöt évnyi munka után a palotát 1875-ben avatták fel. Tüzes belső díszítésével, amely tele van márvánnyal, aranyozással és szobrokkal, Garnier olyan épületet képzelt el, amely egyszerre látványos és hatékony.

Minden úgy van kitalálva, hogy megkönnyítse a művészek közlekedését, a díszletek és a személyzet mozgását, miközben a közönségeket társadalmi rang szerint választják szét, ahogyan a kor etikettje kívánta. Az Operaház így több szféra szerint szerveződött: a bemutatóterekre, a salonok a nézők számára fenntartva, az előcsarnokai a művészeknek, és egy hatalmas technikai helyiségek összessége, amely a nézőtérről láthatatlan.

Európa egyik leglenyűgözőbb helyszíne

A kulisszák szíve kétségtelenül a színpad. Lenyűgöző méreteivel Európa egyik legnagyobb történelmi színpadához sorolható. A piros függöny mögött egy impozáns színpadi rejtett ajtók hálózata, a színfalak alatti alagutak, felvonó-berendezések és olyan eszközök rejtőznek, amelyekkel gyorsan lehet váltani a díszletek között.

A 19. században ezek a műszaki mechanizmusok főként ellenőrző súlyrendszerek, horgony- és emelőberendezések révén működtek, amelyeket a szakmában jártas machinistákat tömörítő brigádok kezeltek. Ma modernizált formában ezek a berendezések továbbra is alapvető szerepet játszanak az operák és balettek színpadra állításában. Néhány perc alatt képesek megmozgatni olyan díszleteket, amelyek gyakran több tonnát nyomnak!

A Táncfoyer: a művészet és a világi élet találkozása

A kulisszák legismertebb helyei között ott van a Táncfoyer. A színfalak mögött elhelyezkedő tér a szünetekben a táncosnők számára volt fenntartva. A 19. században pedig ez a hely a Színház gazdag előfizetőinek rendkívül kedvelt találkozóhelye is volt, akik az intézmény által biztosított privilégium révén léphettek be.

Ez a működés, amely ma már elavult, nagymértékben inspirálta az impresszionista festőket, különösen Édgar Degas, aki az Operaház balett-táncosnőit több leghíresebb művében megörökítette.

A titokzatos földalatti tava az Operaházban

Ha van olyan hely, amely minden legendát etet, az kétségkívül a híres "Garnier Operaház alatti földalatti tava" . A valóság azonban eltér attól a mítosztól, amelyet Az Operaház Fantomja, Gaston Leroux 1910-es regényében népszerűvé tette. A kivitelezés során a munkások egy rendkívül jelentős talajvízzel találkoztak.

Az alapok stabilizálása érdekében Charles Garnier egy nagy kőművesmedencét építtetett, amely vízzel van megtöltve, hogy kiegyenlítse a nyomásokat és levezesse a beszivárgásokat. Ez a tartalék ma is megvan. Rendszeresen használja a Párizsi Tűzoltóbrigád búvárgyakorlatainál, de nem olyan, mint a nagyközönség által gyakran elképzelt hatalmas, járható tó.

Azok a műhelyek, ahol az előadás életre kel

Bár a díszletek jelentős részét ma is a Berthier műhelyei készítik, a Palais Garnierben továbbra is találhatók más technikai területek. A jelmezeket ugyancsak kivételes gonddal karbantartják, a kellékek pedig minden előadás előtt előkészítésre kerülnek, és a technikai csapatok koordinálják a fényeket, a gépészetet, a díszletek váltásait és az előadások biztonságát.

Egyszerű: minden előadás több száz szakembert mozgat meg, és ezek jelentős része a a közönség számára láthatatlan helyeken dolgozik!

• Olvassa el még
• Be lehet-e lépni a Francia Akadémiába? Hogyan látogatható meg az Institut de France, és hogyan lehet megcsodálni a kupoláját?
• Meg lehet-e látogatni a Párizsi Katonai Iskolát, azt a helyet, ahol ma is a hadsereg elitje képződik?
• Látogatható-e a Párizsi Érmegyár, Franciaország legrégebbi, még ma is működő vállalata?

Be lehet járni a Garnier-Operaház kulisszáit?

A válasz igen... de csak részben. A Garnier-palota egész évben nyitva áll önálló bejárásra vagy vezetett látogatásra, lehetővé téve a történelmi főbb terek megismerését: a Nagy Lépcsőt, a Nagy Foyer-t, a terme-ket, a könyvtár-múzeum (a nyitvatartási feltételek függvényében), valamint az előadótér második felét, amikor a próbák vagy az előadások ezt lehetővé teszik.

Ezzel szemben a valódi kulisszák (a színpad, a kulisszák mögötti részek, a függönyök, a backstage, a technikai műhelyek vagy épp a Tánc Foyerje) általában nem tartoznak a látogatói útvonalhoz. Ezek a terek művészekre és a technikai csapatra lettek fenntartva, hogy a produkciók zökkenőmentesen menjenek, és a helyszín biztonsága garantált legyen.

Nagyon ritka alkalmakkor, olyan látogatások vagy kivételes események révén biztosított a hozzáférés néhány ezek közül a terekhez, de sajnos nem kerülnek rendszeresen a nagyközönség elé!

Azokat a párizsi helyeket, amelyeket azt hiszik, zárva vannak… pedig látogathatók (és megmondjuk, hogyan).
Fedezze fel Párizs ikonikus helyeit, amelyeket sokan kizárólag intézmények vagy hivatalos személyek kiváltságának tartanak, pedig ezek nyitva állnak a nagyközönség előtt. Elysée-palota, Matignon-ház, Szenátus, vallási emlékművek... Megmutatjuk, mikor és hogyan lehet őket meglátogatni. [Olvass tovább]

Ez az oldal tartalmazhat mesterséges intelligenciával támogatott elemeket, további információ itt.